Tízparancsolat, Tóra, zsidóság – ami a Nemzeti Alaptantervből hiányzott
Mazsihisz
Eredményes tárgyalás az oktatási tárcával
A magyar kormány kezdeményezésére 2012. április 2-án hétfőn az oktatási államtitkárság megbízottjai és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége oktatási osztályának vezetője, Sommer László megbeszélést folytatott a készülő új Nemzeti Alaptantervről. A találkozón részt vett több zsidó oktatási szakember is.
A Mazsihisz vezetői korábban levélben jelezték Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár asszonynak, hogy több ponton átgondolásra ajánlják a készülő Nemzeti Alaptantervet, illetve az ahhoz fűződő garanciákat. A tárca szinte valamennyi javaslatuknak helyt adott.
A megbeszélésen jelenlévők egyetértettek a Mazsihisz azon kiegészítésével, hogy a Holokauszt általános oktatásán belül a magyarországi eseményeket különálló egységként kell kezelni és oktatni, s nem elég csak a ’30-as évek végétől, vagyis a zsidótörvényektől ismertetni a történteket. Már az 1920-as évektől kezdődően tanítani kell azt a történelmi folyamatot, amely végül is a Vészkorszakhoz vezetett.
Az Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése kategóriában korábban hiányzott az egyetlen magyar irodalmi Nobel díjas, Kertész Imre neve, és vele kapcsolatban a magyar történelem legsötétebb fejezetének irodalmi feldolgozása, amelyet most módosított a tárca.
Az „Erkölcstan, etika” pontban is sor került korrekcióra, így a tananyagban nem csak az európai civilizáció és kultúra keresztény gyökereiről esik majd szó, hanem a zsidó-keresztény kultúra hangsúlyosan fog megjelenni. A gyökerek tudatosítása különösen fontos, hiszen az európai kultúra alapját képező Tízparancsolat, a hozzá kapcsolódó törvények és a Tóra az Ószövetség részét képezik. Ezek ismerete elengedhetetlen az európai civilizáció gyökereinek megértéséhez.
