A Mazsihisz vezetői több ponton átgondolásra ajánlják a készülő Nemzeti Alaptantervet
Mazsihisz
A Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége vezetői Dr. Feldmájer Péter elnök és Zoltai Gusztáv ügyvezető igazgató, valamint Dr. Schőner Alfréd az Országos Rabbiképző-Zsidó egyetem rektora levélben fordultak Hoffmann Rózsa PhD. Oktatásért Felelős Államtitkár Asszonyhoz.
A levélírók és a zsidó oktatási szakemberek áttanulmányozták a készülő Nemzeti Alaptantervet, s az elvégzett munkáért őszinte elismerésüket fejezik ki az államtitkár asszonynak, és a készülő Alaptanterv kidolgozásában résztvevő valamennyi munkatársának.
A magyarországi zsidóság vezetői őszintén hiszik, hogy a Nemzeti Alaptanterv egyik legfontosabb feladata, hogy közvetítse a tanuló ifjúság felé azokat az értékeket, amelyek nélkül nem létezhet a modern magyar társadalom. Véleményük szerint a tanuló ifjúságot elsősorban hazaszeretetre, a társadalmi együttélésre, a demokrácia értékeinek megtartására és egymás tiszteletére kell megtanítani.
A Mazsihisz vezetői ugyanakkor fontosnak tartják a NAT kiegészítését azért, hogy a magyar történelemhez kapcsolódóan, a zsidóságról folyamatosan oktassanak, és ne csak az ókori Keletről, illetve a Holokausztról. Feltétlenül szükségesnek tartják, hogy a zsidóság szerepéről essen szó a honfoglalás, az Árpád házi királyok, az új-és a legújabb kori magyar történelemben, külön kiemelve pl. az emancipációt, a zsidók gazdasági szerepét a magyar kapitalizmus, és a polgárosodás kialakulásában.
A holokauszt általános oktatása részeként, szerintük a magyarországi holokausztot különálló egységként kell kezelni, és oktatni, s nem elég csak a ’30-as évek végétől, vagyis a zsidó törvényektől ismertetni a történteket, hanem már az 1920-as évektől kezdődően tanítani kell azt a történelmi folyamatot, amely végül is a vészkorszakhoz, a tömeggyilkosságokhoz vezetett.
Meglepő hiányosságnak gondolják, hogy az Irodalmi kultúra, irodalmi művek értelmezése kategóriában, hiányzik az egyetlen magyar irodalmi Nobel díjas Kertész Imre neve és vele kapcsolatban a magyar történelem legsötétebb fejezetének irodalmi feldolgozása.
Átgondolásra kérik, hogy az Erkölcstan, etika pontban, ne csak az európai civilizáció és kultúra keresztény gyökereiről essen szó, mivel nyilvánvalóan csak is zsidó-keresztény kultúráról lehet felelősen beszélni, hiszen a zsidó kultúra alapvető hatással volt a keresztény kultúra kialakulására.
Kifejtik, hogy e gyökerek tudatosítása, annak hangsúlyozása, hogy az európai kultúra alapját képező Tízparancsolat és a hozzá kapcsolódó törvények a Tóra, az Ószövetség részét képezik, azért fontos, mert ezek ismerete alapvető az európai civilizáció gyökereinek megértéséhez.
