Budapest nem lenne nélkülük
Miklós Gábor / NOL
Internetes honlapra gyűjtik össze az Erzsébetváros, a Terézváros és Újlipótváros olyan emlékeit, amiből összeállhat a Budapesten élt zsidók majdnem elpusztított világának képe. A Városligeti fasorban is megannyi szecessziós épületet emeltettek.
koestler_budapest.jpg
A Kösztler-ház a Szív utcában
Reviczky Zsolt / Népszabadság
Tudta-e ön, hol született Arthur Koestler, azaz Kösztler Artúr? És Neumann János? Egészen közel laktak egymáshoz gyermekkorukban. Kösztlerék a Szív utca 16.-ban, a tehetős Neumann család a mai Bajcsy-Zsilinszky út 62.-ben. Ezt a házat egyébként a számítástechnika atyjának nevezett zseniális férfi nagyapja építtette. A Városligeti fasor 33. alatt viszont Szilárd Leó fizikus élt 19 éves koráig. A házat egyik nagyapja, egy híres szemész építtette és nagybácsija, Vidor Emil tervezte. Nagyon sok hasonló tudásra szert tehet, aki egy-két hét múlva felkeres egy magyar nyelvű honlapot, amely Budapest zsidó örökségét mutatja meg, arra válaszolva: kik éltek és építettek itt.
A honlap nem valamiféle dicsőségtábla a magyar Nobel-díjasokról, hírességekről, hanem egyfajta értelmes-érzelmes enciklopédiája lesz a vészkorszak által majdnem elpusztított világnak. A vállalkozás elindítója, mozgatója Perczel Anna építész, aki már korábban is részt vett hasonló nagy projektekben. Szerzőtársaival (első helyen Lábass Endre fotográfust szokta említeni) kötetet állítottak össze az Erzsébetváros zsidó emlékeiről. Ezt a munkát folytatta Perczel, feltérképezve az 1840 és 1944 közötti kort. Az előbbi azért fordulópont, mert addig zsidók nem lehettek háztulajdonosok Pest városában, nem építtethettek házakat sem. A magyar holokauszt éve pedig értelemszerűen lezárt egy korszakot.
Az Erzsébetváros és a Terézváros mai városképét alkotó házak átlagosan felét zsidó építtetők építették, zsidó építészek tervezték. Az Újlipótvárosban az arány a 80-90 százalékot is eléri, és még többet is számíthatnánk, ha figyelembe vennénk az 1945 utáni épületeket, üres telkeket – indokolja Perczel a kutatás folytatását.
Eddig is közismert volt, hogy Otto Wagner, a bécsi szecesszió kiemelkedő építésze tervezte a Rumbach utcai, használaton kívüli zsinagógát. De az osztrák művész még egy épületet emelt, a mai Bajcsy-Zsilinszky út 21.-et, a hajdani Ipar udvart. Nem akárki, a kor zsidó mágnása, lovag Freystädtler Antal volt a megrendelő. Perczel sorolja a házakat, az építtetőket, virilistákat, egyesületeket, amilyen a Zion Egylet is volt, amelynek az Erzsébet körút 26. alatt volt a székháza. Több egyesületi székház is volt a vizsgált területen, amelyeknek már igen kevés nyomuk van.
A teljes írás ide kattintva olvasható el
