Zsidó világpanoráma hétről-hétre
„Zsidó világpanoráma” címen új rovattal jelentkezik honlapunk, amelyben hétről-hétre igyekszünk betekintést nyújtani a zsidó világ eseményeiről, folyamatairól. Első heti összefoglalónkban Lengyelországtól Argentínáig, Kanadától Iránig gyűjtöttünk össze híreket.
„Izraeli Apartheid Hét”
Az elmúlt hetek során világszerte, több tucat országban zajlottak és zajlanak az elsősorban az egyetemekre fókuszáló „Izraeli Apartheid Hét” eseményei. Az Izraeli Apartheid Heteket a Bojkott, Tőkekivonás, Szankciók-mozgalom (angol betűszóval BDS) szervezi, amelynek szélsőséges Izrael-ellenessége Izrael mérsékelt, baloldali kritikusaitól is idegen.
Az Egyesült Királyság egyetemein aránylag komoly bázisa van a mozgalomnak, az Apartheid Hét eseményeit is komoly figyelem kísérte, folyamatosak a viták, mi az, aminek még helyet lehet adni a campusokon a szervezkedés és a szólás szabadságát tiszteletben tartva, mi az, aminek már az eltűrése sem férhet bele az egyetemek értékrendjébe. Egy londoni egyetem egyik, Izrael palesztin-politikájával élesen szembenálló csoportja januárban egy izraeli katona meggyilkolásáért felelős, nemrég fogolycserével szabadult terroristával beszélgetett egyik rendezvényén, az egyetem vezetése nem utolsósorban ezt a döntésüket nyolc heti felfüggesztéssel honorálta, a felfüggesztés időszakában semmilyen módon nem használhatják az egyetem infrastruktúráját.
Az Izraeli Apartheid Héttel szembeni civil tiltakozás része volt az Egyesült Királyságban tanuló zsidó diákok ellenkampánya az egyetemek némelyikén és sok helyen a hivatalos, állami fellépés is elindult a BDS ellen.
Spanyolországban egy, a BDS követeléseit hivatalos politikájává emelő önkormányzat kénytelen volt visszavonni az Izrael elleni bojkottot támogató döntését, hogy elkerüljön egy pert, amelyet egy Izrael-barát civil szervezet indított ellenük. Összesen mintegy két tucat spanyol önkormányzat csatlakozott a BDS céljaihoz, a friss fejlemények azt sejtetik, hogy ők is visszakozhatnak majd.
Ugyancsak az utóbbi hetekben hozott határozatot a kanadai parlament is a BSD-mozgalom elítéléséről, amelyet egységesen szavaztak meg a beterjesztő konzervatívok és a nemrég hatalomra került – Izraellel szemben jellemzően kritikusabb – liberálisok. Semmilyen állami szerv vagy közpénzből finanszírozott szervezet sem lesz jogosult a jövőben bojkottot hirdetni Izrael ellen az Egyesült Királyságban sem, bár ezt az elképzelést csak a hatalmon lévő konzervatívok támogatják, a Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn elítéli a tiltást és az önkormányzatiság megsértésének tekinti.
Az Egyesült Államokban számos állam törvényhozása lépett fel vagy tervez fellépni a BDS ellen. Bécsben az önkormányzat megkért egy általa fenntartott művelődési házat, hogy ne biztosítson helyet az Izraeli Apartheid Hét programjainak.
Izrael: a reform-ortodox háború
A fokozódó feszültségekről ide kattintva lehet olvasni.
Amerikai elnökválasztás
Donald Trumpnak továbbra is sűrű napjai vannak, zsidó vonatkozásban is, erről ide kattitnva olvashat bővebben.
A demokratáknál a Hillary Clintonnal szemben induló Bernie Sanders, az első zsidó elnökjelölt, aki előválasztást tudott nyerni, egyre inkább lemarad az egykori külügyminiszter mögött, bár még nem vesztette el minden esélyét az elnökjelöltségre. Érdekes ugyanakkor, hogy azokban a mérésekben viszont, amelyek azt tesztelik, ki lehetne Trump vagy más republikánus jelöltek legsikeresebb ellenfele, Sanders sokszor jobban áll Clintonnál.
Libanon: front Szaúd-Arábia és Irán között
Szaúd-Arábia és szövetségesei, a szunnita uralom alatt álló öböl-államok terrorszervezetté nyilvánították a libanoni Hezbollahot, Izrael legveszélyesebb ellenségét az állam közvetlen szomszédságában.
A Hezbollahot elsősorban Irán, Szaúd-Arábia térségi riválisának befolyása alatt áll és Libanon vallási megosztottságában (keresztények-síiták-szunniták) a síitákat „képviseli”. Szaúd-Arábia attól tart, hogy az ország egyre inkább a síita Irán kontrollja alá kerül, ezért fel is függesztette hadseregének támogatását. A Hezbollah amellett, hogy Izrael ellen küzd, nagyon aktívan kapcsolódott be a szíriai polgárháborúba is a síita-alavita Aszad-klán oldalán. Szaúd-Arábiával ezen a fronton is szemben áll a szervezet. Háborús veszteségei ellenére a Hezbollah jelenleg kimondottan erősnek és veszélyesnek tűnik, míg az ország másik végén a Gázát uraló Hamasz nehézségekkel küzd. Egyiptom ugyanis erősen korlátozta, ha egészen felszámolni nem is tudta, összeköttetéseit a Sínai-félszigettel (és az itt tevékenykedő Iszlám Állam-csoporttal) és más tekintetben is elszigetelődött. Egyes hírek szerint, amelyeket pár hete az izraeli kormány illetékes miniszterhelyettese is megerősített, Izrael keresi az együttműködést, a közös ellenség ellenében, a szunni öböl-országokkal: Irán hatalmi ambíciói mindkét fél érdekeit sértik.
Argentína: nyomozás a megölt ügyész halálával kapcsolatban
Az argentin hatóságok valószínűsítik, hogy mégsem önkezével vetett véget életének Alberto Nisman, az ügyész, aki egy 1994-es, az Argentin-Izraeli Baráti Társaság székháza ellen irányuló, több mint 80 áldozatot követelő terrormerénylet ügyében nyomozott. Azt állította, bizonyítéka van arra nézve, hogy az akkoriban hatalmon lévő baloldali-populista kormány megakadályozta, hogy feltárják Irán szerepét a gyilkos akcióban, mivel gazdasági előnyöket remélt az Iránnal folytatott együttműködéstől. Holtan találták, mielőtt bizonyítékait előtárhatta volna. Azóta kormányváltás volt az országban, az új elnök Izrael-barát politikát kíván folytatni. A dél-amerikai kontinensen az utóbbi hónapokban sorra gyengültek meg vagy távoztak a baloldali kormányok (Argentína, Brazília, Ecuador, Venezuela), riválisaik pedig többnyire jobb viszonyra törekszenek Izraellel.
A lengyel kormány és a szembenézés
Lengyelország markánsan jobboldali kormánya le akarja tagadni a lengyelek holokausztban játszott szerepét, érvényesíteni akarja az oktatásban is saját történelemszemléletét-figyelmeztetett Jan Tomasz Gross történész, a lengyel-zsidó kapcsolatok kutatója.
Betilthatják a német szélsőjobboldali pártot
A marginális német szélsőjobboldali, sokak által neonácinak tartott párt, az NPD újra a betiltás küszöbén áll. A 2000-es évek elején már indult egy erre irányuló eljárás, de akkor végül nem tiltották be a pártot. Azóta megjelent a politikában egy befolyásosabbnak és naprakészebbnek tűnő szélsőjobboldali formáció, az Alternatíva Németországnak, amelyet a menekültválság megerősített. Az Economist című befolyásos gazdasági-politikai hetilap szerint Németország velük „csatlakozik” Nyugat-Európa legtöbb országához, ebben az országban is lesz mostantól komoly politikai erővel rendelkező szélsőjobboldali párt.
Harold Wilson-centenárium és a baloldal Izrael-politikája
A Munkáspárt legnagyobb tekintélyű egykori miniszterelnökeinek egyike, Harold Wilson a napokban lenne száz éves. Az ünnepi megemlékezések résztvevői közül némelyek megjegyezték, hogy Wilson Izrael barátja volt és nem helyeselné, ami jelenleg a Munkáspártban történik: szerintük a pártban Izrael-ellenes fordulat zajlott le, a szervezet jelenlegi elnökét, Jeremy Corbynt sem tartják kivételnek. Corbynnal szemben ringbe szállása óta bizalmatlanok a zsidó közösség vezetői, a lezajlott tárgyalások ellenére is csak kis mértékben közeledtek az álláspontok a pártelnök és a közösségi vezetők között.
