Hétezer évvel ezelőtti település nyomaira bukkantak Jeruzsálemben
Kiválóan fennmaradt 7000 éves kőrézkori település maradványaira bukkantak a régészek Jeruzsálem északi részén – értesült szerdán a Ynet, a Jediót Ahronót című izraeli újság honlapja.
Az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) jelentése szerint egy út építésekor a kelet-jeruzsálemi Suafat nevű lakónegyedben találták a jelentős archeológiai leleteket, két, időszámításunk előtt ötezer évvel épült ház romjait.
Ebben a korban az emberek már elkezdtek rézeszközöket készíteni, de még tovább használták régi kőszerszámaikat is. A korszakot kutató Omri Barzilai szerint a tengerparton, Izrael északi részein és a déli Negev-sivatagban már ismertek korabeli tárgyi emlékeket, de eddig alig tudtak hasonló leletekről a Jeruzsálem környéki hegyekben: errefelé első ízben bukkantak jelentős hétezer éves maradványokra.
A szakemberek két lakóházat fedeztek fel padlójukon különböző építményekkel, a házak belsejében a korszakra jellemző kerámiaedényekkel és bazalteszközökkel. A megtalált jelekből arra következtetnek, hogy hosszú ideig lakhatták az épületeket, amelyek egy ősi időkben virágzó település részét alkothatták.
A feltárást vezető Ronit Lupo régész szerint a leletek közt talált kis méretű kőpengékkel a gabonát arathatták, a vésőkkel és fejszékkel pedig építkezhettek. Egy karneolkőből készült gyöngyöt is találtak, ami helyi ékszergyártásra vagy kereskedelemre, ide szállított ékszerekre utal.
A csiszolószerszámok, a mozsarak és egy bazalttál magas korabeli technikai fejlettségről és a helyi közösség kézműves tudásáról tanúskodik. Néhány juh-, kecske- és talán marhacsontot is leltek, amiket a későbbiekben laboratóriumokban fognak elemezni, s amelyekből majd újabb titkok derülhetnek ki a 7000 éve ott élők egykori étkezési szokásairól, településük gazdasági életéről. (MTI)
