Áháre mot - Kedosim
Jom kipur: 05.09. 19:29 - 05.10. 20:39

ÖSSZEFOGLALÓ

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Proin rutrum, sapien vel interdum faucibus, nunc tortor lacinia urna, id gravida lacus mi non quam. Integer risus lacus, dignissim ut diam quis, gravida rutrum justo:

  • Vestibulum blandit molestie lectus, sed porta erat congue at.
  • Aenean feugiat hendrerit massa eget eleifend.

További magyarázatok, a szakaszhoz kapcsolódó tartalmalnk a teljes szakasz oldalán találhatóak meg.

Országos főrabbi: ma is valóság a sárga csillag nyoma, emléke, hatása

Hetvenegy esztendeje lekerültek a kabátokról a sárga csillagok, de annak nyoma, emléke, hatása „a mai valóság” – mondta Fröhlich Róbert országos főrabbi (Mazsihisz) a fővárosi gettó felszabadításának évfordulóján a Dohány utcai zsinagógában, a Budapesti Zsidó Hitközség által rendezett megemlékezésen.


jan18_orszforab.jpgjan18_orszforab.jpg
Dr. Frölich Róbert országos főrabbi / Fotók: Nagy Ákos

„Azért vagyunk ma itt, mert ezelőtt nyolcvan évvel, kilencven évvel a mi eleink nem voltak elég érzékenyek. Azért vagyunk ma itt, mert az eleink nem hallgattak a figyelmeztető jelekre. A mi eleink azt mondták: velünk ez nem történhet meg, mi jó állampolgárok, jó magyarok vagyunk. Máshol lehet, de itt nem” – jelentette ki a zsidók túlérzékenységéről szóló felvetésekre utalva a főrabbi, emlékeztetve arra, hogy reményeik ellenére és hovatartozásuk miatt rekesztették ki a zsidókat a társadalomból, majd az életből.

„A gettó nem a semmiből keletkezett” – jegyezte meg, felállítását negyed századon keresztül „rendeletek és törvények halmaza” előzte meg.

Hozzátette, a gettó eszmeisége a 19. század végére, a tiszaeszlári perig nyúlik vissza, fizikai megteremtése pedig a numerus clausus 1920-es elfogadásáig nyúlik vissza, mert ez a törvény különbséget tett magyar állampolgárok, zsidók és nem zsidók között.

Felidézte: a numerus clausus elfogadása után a zsidókat mind több pályáról szorították ki a jogszabályok, végül „kiszorították őket az életből is”; a túlélők nem zenghetnek hálaimákat, nem örülhetnek, hiszen a megmenekülést számtalan halál és megalázottság, az életből való kitaszítottság előzte meg, és ma sincsen olyan magyarországi zsidó család, amelyik ne vesztett volna el valakit a holokausztban.

Fröhlich Róbert arról beszélt, amíg zsidók élnek a földön, emlékezni fognak a holokausztra, „őrzünk minden jót és rosszat”, mert „mi egy ilyen nép vagyunk”. Példaként említette, hogy a zsidóság kétezer éve minden esztendőben megemlékezik az elpusztított jeruzsálemi szentélyről.

frolich_fekete_01_18.jpgfrolich_fekete_01_18.jpg
Fekete László főkántor és dr. Frölich Róbert országos főrabbbi

„Mi, zsidók, 1945-től kezdve nem évi egy napon, de minden nap a szívünkben gyászolunk, siratjuk Izrael lerombolt házát, siratjuk azt a sok életet, amelyet értelmetlenül, gyűlölködve oltottak ki, siratjuk a lehetőséget, amelyek odavesztek a gyerekekben, siratjuk az öregeket, akiknek nem adatott meg a békés öregkor” – fogalmazott.

A főrabbi a zsidóságot az emlékezés és a remény népeként említette, s kijelentette, azt remélik, hogy „elmúlik a sárga csillagnak még a nyoma is”.

A megemlékezés végén a résztvevők gyertyát gyújtottak és zsidó hagyomány szerint köveket helyeztek el az áldozatok emlékére. (MTI, MAZSIHISZ)

További fotók az eseményről ide kattitnva


Kapcsolódó cikkek

Categories:
Ezek is érdekelhetnek
********************
[pvt_monthly_toplist post_type="post" limit=3]
[pvt_weekly_toplist post_type="post" limit=3]
[pvt_daily_toplist post_type="post" limit=3]
Search toggle