Fénnyel a sötétség ellen! – Gyújtsuk meg közösen a hanuka nyolcadik lángját Székesfehérváron
A Székesfehérvári Zsidó Hitközség és a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége az Élet Menete Alapítvány önkéntesei segítségével, 2015. december 13-án vasárnap, 16:00 órai kezdettel különleges hanukai ünnepséget szervez Székesfehérvárra, arra a Bartók Béla térre, ahol az antiszemita Hóman Bálintnak kívánnak emlékszobrot felállítani.
A zsidó történelem és túlélés egyik örök jelképével, a hanuka 8 kicsiny lángjával hívja fel a figyelmet arra, hogy vannak, akik az antiszemitizmus sötét és baljós árnyát kívánják visszahozni erre az országra.
Vannak pillanatok, amikor fel kell kelni a kényelmes fotelekből, és rá kell világítani az igazi értékekre, éppen ezért mindenkit várunk vasárnap Székesfehérvárra, ahol az ország legnagyobb köztéri hanukai ünnepségé és megmozdulása lesz!
Az érdeklődők számára a Mazsihisz különbuszokat szervez. Jelentkezés: december 10. (csütörtök), 12:00 óráig a hanuka@mazsihisz.hu email címen lehet.
f__nnyelas__t__t__sgellen_facebook.jpg
Mi a probléma Hóman Bálinttal?
Hóman Bálint a magyar zsidóság megaláztatásának és jogfosztásának emblematikus alakja. Kultuszminiszterként kezdeményező szerepe volt a magyar zsidóság jogfosztásában. Politikai tevékenysége összeforrott a deportálásokat megelőző, mintegy fél évtizedes folyamattal, amely a magyar társadalmat hozzászoktatta ahhoz, hogy a zsidókat állami közreműködéssel fosszák meg szabadságuktól, állampolgári jogaiktól és végül, életüktől.
Közszereplőként kulcsszerepet játszott abban, hogy a magyar társadalom kívánatosnak tartsa a “zsidókérdés végső megoldását”, elfogadja a fokozatos jogfosztást, majd közönyösen szemlélje gettósítást és végül deportálásokat. Történészként, akadémikusként és kultuszminiszterként szerepet vállalt a zsidótörvények létrehozásában, folyamatos megszigorításában és az értelmiségi kamarák rasszista célú átalakításában.
1940-ben Teleki Pál miniszterelnököt memorandumban sürgette, hogy a zsidókkal szemben egy tisztán „faji alapú” törvényt vezessen be, amely a zsidókat valamennyi állásból kizárja, mert – amint írta – „tudatára kell ébrednünk végre, hogy a zsidó, ha kivételezett is, sőt, a zsidószármazású és zsidó kapcsolatú személy is ellensége kell, hogy legyen a mai kormányrendszernek”.
Saját fogalmazásában terjesztette elő az izraelita vallásfelekezet jogállását szabályozó 1942. évi VIII. törvényt, amely súlyosan korlátozta a zsidónak nyilvánítottak jogait. Saját miniszteri hatáskörben, törvényi felhatalmazás nélkül zsidókvótát vezetett be a középiskolákban és kizárta a zsidókat a sportegyesületekből.
Egy hónappal a német megszállás előtt, 1944 februárjában egy, a miniszterelnökhöz címzett memorandumban követelte a magyar zsidóság deportálását. Szálasi hatalomátvétele után aktív tagja maradt a parlamentnek egészen annak feloszlásáig.
A népbírósági perében ellene hozott ítélet korabeli politikai megfontolásból nem érintette a magyar holokausztban játszott szerepét. Ehelyett kizárólag arra szorítkozott, hogy Hómant a Szovjetunió elleni hadbalépés bűnében marasztalja el. Ezen népbírósági ítélet megsemmisítése tehát semmiféle okot nem ad arra, hogy az utókor erkölcsi felmentést adjon Hóman Bálintnak a zsidóüldözés terén viselt felelősségétől.
A jogi eljárásoktól független tény, hogy Hóman Bálint meghatározó alakja annak a szélsőjobboldali politikának, amely végső soron hozzájárult hatszázezer zsidónak minősített magyar állampolgár deportálásához és Magyarország romba döntéséhez. Politikai rehabilitációja egyet jelent a Horthy-korszak és a nyilas terror felmentésével, amelyet a mai Magyarország nem vállalhat fel.
(Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége 2015)
