Huszonöt éve alakult meg a Magyar Auschwitz Alapítvány
Huszonöt éve alakult meg a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékgyűjtemény Közalapítvány jogelődje, a Magyar Auschwitz Alapítvány – Holocaust Dokumentációs Központ.
A jubileum alkalmából az alapítvány budapesti, Páva utcai székházában rendezett hétfő esti ünnepségen Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára hangsúlyozta: ahhoz, hogy „a jelen eseményeit és összefüggéseit megértsük, tanulnunk kell múltunkból”.
„Mert a szabadságot, a békét és a jólétet csak akkor tudjuk megőrizni”, ha „régi hibáinkból tanulunk, és azokat nem ismételjük meg többé” – fogalmazott, hozzátéve, hogy ehhez szükség van a múlttal való őszinte szembenézésre.
Latorcai Csaba szólt arról is, hogy a szembenézést segíti, az emlékezetpolitika szerves része „az Országgyűlés politikai nyilatkozatán nyugvó elhatározás”, amely alapján április 16. a magyar holokauszt emléknapja, a január 17-i Wallenberg-emléknap, továbbá a nemzetközi holokauszt-emléknap, valamint a roma holokauszt áldozatainak emléknapja is.
A helyettes államtitkár felidézte, hogy az elmúlt évet a holokauszt emlékének szentelte a kormány, „ráirányítva a figyelmet az ártatlan mártírokra és az embermentők bátor cselekedeteire”.
Drucker Tibor, a közalapítvány kuratóriumának alapító tagja felidézte: 25 évvel ezelőtt Verő Gábor, a központ létrehozásának kezdeményezője két társával – November Lászlóval és Szita Szabolccsal – együtt „talált harmincöt embert”, aki vállalkozott arra, hogy a kuratórium tagja legyen. Voltak köztük írók, bankárok, egyetemi tanárok, és néhány holokauszt-túlélő is. Ezek az „alapító atyák” komolyan vették, hogy a dokumentációs központ nemcsak a zsidóság, hanem az egész magyar nemzet ügye.
A legfrissebb felmérések szerint ma Magyarországon a lakosság felének vannak előítéletei, nemcsak a zsidókkal, hanem a cigányokkal, a svábokkal, a muszlimokkal szemben, egyharmada pedig kifejezetten antiszemita. Ez a helyzet, miközben 25 éve „dolgozunk heroikus erőfeszítéssel az antiszemitizmus ellen”. Sok tehát a tennivaló – figyelmeztetett.
Vámos Tibor akadémikus, a kuratórium volt elnöke köszöntőjében csodának nevezte Verő Gábor tettét, aki megálmodta az intézményt, aki annak programot tudott adni, és aki képes volt a magyar társadalom politikai elkötelezettségtől függetlenül és állami támogatás nélkül elindítani a szervezett kutatást.
Az eredeti cél és program ma is időszerű. Az egész magyar múlt „újramesélése és újrafeldolgozásának kérdése sajnos most is előttünk áll, erősebb aktualitással, mint az alapítás idején” – fogalmazott.
Vámos Tibor szólt arról is: Magyarországnak képesnek kell lennie a történelmi tanulságot úgy feldolgozni, ahogy azt Németország megtette.
Ha képes lesz társadalmi programot adni, amelyben a Páva utcai intézmény is jelentős szerepet kap, akkor az intézmény emlékhelynél sokkal többé válhat – tette hozzá.
Az ünnepség végén Szita Szabolcs, a Holokauszt Emlékközpont igazgatója megnyitotta a jubileum alkalmából összeállított kiállítást. (MTI)
