100 éve született a híres nácivadász
Forrás: STOP
Száz éve, 1908. december 31-én született Simon Wiesenthal, a náci háborús bűnök felkutatója és üldözője, a bécsi Zsidó Dokumentációs Központ igazgatója.
A galíciai Buczaczból származott, Prágában szerzett építészmérnöki diplomát, majd 1932-ben az akkor Lengyelországhoz tartozó Lwówban telepedett le. Zsidósága miatt a világháború során a németek elhurcolták, több koncentrációs tábort is megjárt, sokszor a csodával határos módon menekült meg az agyonverés, kivégzés, éhenhalás elől, míg a mauthauseni lágerben 1945. május 5-én ő is felszabadult. A borzasztó élmények késztették arra, hogy életét a bűnösök felkutatására tegye fel.
A túlélők beszámolóival kezdte az adatgyűjtést, s 91 SS-hóhér nevét szedte össze. Az amerikai hadsereg háborús bűnöket kivizsgáló részlegénél folytatta a bizonyítékok gyűjtését, majd a CIA elődjének, az OSS-nek dolgozott. Adatait az 1946-os nürnbergi perben is felhasználták. 1947-ben Linzben létrehozta a Zsidó Történelmi Dokumentációs Központot, majd 1961-ben Bécsben a Zsidó Dokumentációs Központot. Információi segítettek 1960-ban az Argentínában bujkáló tömeggyilkos, Adolf Eichmann nyomára bukkanni, 1963-ban elfogatta Karl Silberbauert, az Anna Frankot letartóztató Gestapo tisztet, s 9-et ő nyomozott ki a Stuttgartban bíróság elé állított 16 SS-tiszt közül, akik a 150 ezres lembergi (lvivi) zsidóság kiirtásáért feleltek. Neki is köszönhető a treblinkai és sobibori hóhér, Fritz Stangl kézrekerítése 1967-ben, miként 1973-ban Hermine Ryan elítélése, aki bűnrészes volt a majdaneki lágerben legyilkolt több száz gyermek halálában. Központja részt vállalt a római hóhér, Erich Priebke felkutatásában is.
Wiesenthal működése révén mintegy 3000 náci háborús bűnöst állítottak bíróság elé, kartotékjai 160 ezer náci gyilkos adatait tartalmazzák. A legtöbb esetben nem maga nyomozott, csak gyűjtötte, összesítette és elemezte az adatokat. A költségeket főleg magánadományokból fedezte, amelyek nagyobbrészt Amerikából érkeztek. 1978 óta Los Angelesben is működik Wiesenthal Központ és Múzeum, Jeruzsálemben, Párizsban, New Yorkban, Torontóban és Buenos Airesben szintén megalakultak a helyi Wiesenthal-intézetek.
A nácivadász Wiesenthalt sokszor bírálták, számos fenyegetést kapott, 1982-ben bomba is robbant a házában. Sokan visszatetszőnek találták, hogy félévszázados bűnökért aggastyánokat állíttatott bíróság elé. Ő azt hangoztatta: nem a bosszú, hanem az igazság vezérli. A kritikákra azt válaszolta: „Nem szabad megengedni, hogy náci gyilkosok, bármily öregek is, önmagukkal megbékélve haljanak meg.” Kijelentette: „Azok szája vagyok, akik már nem tudnak beszélni”.
2005. szeptember 20-ára virradóra halt meg Bécsben. Életéről film készült A gyilkosok köztünk vannak címmel, Brian Gibson rendezésében. Számos könyvet publikált életéről, tevékenységéről, visszaemlékezéseit Az igazság malmai címmel 1989-ben írta meg.
