Fontos feladat a történelmi egyházakkal való kapcsolat mélyítése
Forrás: KultúrPort
A zsidó kultúra reneszánszát éli, a zsinagógák a nagy vallási ünnepeken megtelnek, a zsidó iskolahálózat és az egyetem teljes kihasználtsággal működik, ugyanakkor nehéz feladat fenntartani az intézményeket a mai gazdasági helyzetben – mondta az MTI-nek a 2008-as évet értékelve Zoltai Gusztáv, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) ügyvezető igazgatója.
Kijelentette: elégedettek lesznek, ha 2009-ben intézményeikben a színvonalat tartani tudják, ám a feladatok ellátásához takarékoskodásra van szükség.
Állami normatívával finanszírozott szociális otthonaik, kórházuk, iskoláik felekezeti hovatartozásra való tekintet nélkül nyitva állnak mindenki előtt, mindössze az a feltétel, hogy a felvételre jelentkezők nyitottak legyenek a zsidó kultúra iránt.
Budapesten egy kórházat és egy óvodát tartanak fenn, ezenkívül egy szociális otthont öregek számára és egy fogyatékosokat ellátó szakszociális intézményt. Ez utóbbiban a holokausztot túlélő szülők sérült gyermekeit látják el – folytatta.
A fővárosban nyolc napközi otthont működtetnek öregek számára, ezenkívül Pécsett és Szegeden is fenntartanak ilyen típusú intézményeket az önkormányzattal együttműködve, ahol a rászoruló kisnyugdíjasok ellátást kapnak és kulturális programokon vehetnek részt.
A közélettel kapcsolatban Zoltai Gusztáv megjegyezte: sajnálják, hogy a parlament idén sem fogadta el a gyűlöletbeszéd elleni törvényt. Úgy értékelte, hogy 2008-ban volt olyan periódus, amikor érezhetőbb volt az antiszemitizmus, máskor kicsit alábbhagyott.
„Óriási dolognak” tartotta viszont, hogy Budapesten találkoztak a világ katolikus és zsidó vallási vezetői, amely előrevetítette a hosszú távú kapcsolatokat. „Ez is hozzájárult ahhoz, hogy egymást jobban megismerjük” – fogalmazott.
A Magyar Zsidó Kongresszus alakuló ülését is sikeresnek tartotta, amelyen több mint hatvan hazai zsidó szervezet küldöttje vett részt. Ezzel jelezte a Mazsihisz azt, hogy partneri viszonyt akar ápolni a többi zsidó szervezettel, bár közülük néhányan nem fogadták el a meghívást. A Magyar Zsidó Kongresszus vezetőségi ülésére jövő februárban kerül sor – közölte.
A magyarországi zsidóság elismerését látta a Mazsihisz ügyvezető igazgatója abban, hogy őt az Európai Zsidó Kongresszus végrehajtó bizottságába beválasztották, Feldmájer Pétert, a Mazsihisz elnökét pedig az Európai Zsidó Kongresszus a januárban összeülő zsidó világkongresszus kormányzótanácsába jelölte. Az országban található 1600 zsidó temető sorsát nehéznek ítélte meg, mert ebben az évben csak mintegy 30 millió forintot kaptak felújításukra, noha egy-egy temető rendbe tétele 1-2 millióba is belekerült.
A problémákat ezen a téren nem lehet ennyiből megoldani, pedig ezeknek a síroknak a gondozása elsősorban nem felekezeti, hanem állami feladat lenne, az Európai Unió országaiban sok helyütt az állam ezt a feladatot át is vállalja. Magyarországon a helyi önkormányzatokkal összefogva is csak mintegy 20-25 temetőt tudnak karban tartani.
A zsidó vallás szerint a temető örök, a sírkövet sem szabad onnan kihozni – hívta fel a figyelmet. Ugyancsak a jövő feladataként említette a „siralmas állapotban lévő” budapesti Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga felújítását, valamint a Dózsa György úti egykori zsinagóga tulajdonjogának rendezését, ugyanis ebben az épületben egy sportegyesület vívótermet rendezett be.
Annyit sikerült elérniük, hogy a volt zsinagóga egy részében kis imaházat működtessenek. A Mazsihisz 2009-es céljai között sorolta, hogy több zsidó fiatal vegyen részt a közösségek életében, és a mintegy 12 ezer holokauszt-túlélő életét lehetőség szerint „megkönnyítsék, megszépítsék”.
Ezenkívül az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem doktorandusz és rabbiképzésén a létszámot is növelni kell, valamint a történelmi egyházakkal folytatott párbeszédet is szükséges mélyíteni – tette hozzá.
