Korszakos edzőegyéniségek, akik megreformálták a labdarúgást
Forrás: Nemzeti Sport
A Nemzeti Sport Online sorozatában ezúttal a legnagyobb labdarúgóedzőkkel foglalkozik. Olyan szakemberek kerültek be az összeállításba, akik valamilyen módon megreformálták a labdarúgást.
Természetesen nagyon sok korszakos vezetőedzőt lehetne még említeni, de az nemhogy egy újságcikk, hanem egy enciklopédia kereteit is kimerítené. A Mazsihisz.hu szerkesztősége az összeállításból a Guttmann Béláról szóló összeállítást osztja meg olvasóival. A teljes cikk ide kattintva olvasható el.
guttmannb__la.jpgA valaha élt egyik legnagyobb magyar labdarúgóedző 1899. január 27-én született Budapesten, zsidó családban. Guttmann játékosként kétszer nyert magyar bajnoki címet az MTK-val, majd 1922 elején Ausztriában folytatta pályafutását.
A Hakoah Wien csapatával osztrák bajnoki címet szerzett, de talán fontosabb megemlíteni azt, hogy a bécsi csapatban tagja volt annak az együttesnek, amelyik első kontinentális csapatként hazai pályán tudott legyőzni egy angol gárdát (1923-ban a Hakoah 5:0-ra verte meg a West Ham Unitedet). Guttmann később hat évig New York-i csapatokban futballozott, majd visszatért Bécsbe, és a Hakoahnál kezdte meg négy évtizedes edzői karrierjét. Miután máig tisztázatlan körülmények között túlélte a holokausztot, dirigálta az Újpestet, a Kispestet, a Vasast, és Romániában is szerepet vállalt. 1953-ban ült le az AC Milan kispadjára, ahonnan 1955 elején állították fel – nem az eredményei miatt kellett távoznia (a csapat vezette a bajnokságot, és a szezon végén bajnok lett), hanem a klubon belüli intrikáknak esett áldozatául. 1956 őszén Guttmann csatlakozott a Puskás Ferenc fémjelezte Honvédhoz, amely dél-amerikai túrán vett részt, és ott is maradt Brazíliában, ahol a Sao Paolo vezetőedzője lett.
A magyar edző brazíliai tevékenységéről sokáig méltánytalanul kevés szó esett, pedig Guttmann vezette be azt a támadásorientált, 4–2–4-es felállást, amellyel a brazil válogatott 1958-ban története első világbajnoki címét nyerte meg. 1959 nyarán Guttmann Béla visszatért Európába, és Portugáliában vállalt munkát, ahol bajnoki címhez segítette a Portót, majd a szurkolók legnagyobb bánatára a rivális Benficához távozott. Lisszabonban pedig összeálltak a kirakósjáték elemei: a mester nagyszerűen tudta integrálni a brazíliai tapasztalatokat az európai labdarúgásba. Két portugál bajnoki cím mellett következtek a legnagyobb sikerek, a Benfica ugyanis kétszer megnyerte a Bajnokcsapatok Európa-kupáját. A portugál együttes volt ráadásul az első, amelyik megtörte a Real Madrid egyeduralmát a sorozatban. Az 1961-es siker még a Barcelona ellen született meg, de az 1962-es döntőben már a nagy favorit királyi gárdát fektette két vállra Guttmann együttese – azt a finálét máig az európai foci legnagyobb momentumai között emlegetik, ahol a portugálok kétgólos hátrányból fordítottak, és nyertek 5–3-ra a magyar mester felfedezettje, az akkor mindössze 20 éves Eusébio vezérletével. Guttmann edzői karrierje csúcsán távozott Lisszabonból, és bár még 1975-ig aktív volt, sikereit már nem sikerült megismételnie. 1981. augusztus 28-án, Bécsben távozott az élők sorából.
