Az életről szól – Dunaszerdahely és Komárom zsidó közösségéről jelent meg kiadvány
Dunaszerdahely – Pénteken a Vermes-villában mutatták be az Elveszett város projekt Dunaszerdahely és Komárom városok zsidó közösségének életét feltáró fejezetét.
dunaszerdahely_kom__rom.jpg
A kép és a cikk forrása: parameter.sk
A projektet Miloš Žiak, a kezdeményező Szlovák-Izraeli Kereskedelmi Kamara elnöke mutatta be. Elmondta, hogy 2010-ben az Elveszett város – Bratislava-Pozsony-Pressburg néven indult a projekt, amely azóta számos kiadványt élt meg. Őt Eduard Nižňanský, a Komenský Egyetem történész-professzora, a kiadványok védnöke előadása követte.
Hájos Zoltán polgármester üdvözölte, hogy a kiadványok bemutatójára Dunaszerdahelyen kerül sor, hangsúlyozva, hogy 70 évvel ezelőtt a város lakosságát is nagy sokk érte a zsidók deportálása miatt. „Fontos, hogy ezek a kiadványok eljussanak a fiatalokhoz, mivel sokan abból fakadóan, hogy nem ismerik a holokauszt következményeit, bagatellizálják a történteket. Fontos, hogy a fiatalság tanuljon, és tudja, hogy a társadalmi konfliktushelyzetek megoldását nem erővel kell kivívni” – jelentette ki.
Szeptember 9., a holokauszt áldozatainak emléknapja alkalmából került bemutatásra a Komárom – Város a határon, illetve a Dunaszerdahely – Kis Palesztina című elektronikus kiadványok bemutatására szerzőik, Miroslav Michela, valamint Simon Attila történészek által.
Michela emlékeztetett, hogy a nagyobb történetek már mindenki számára ismertek, de a helyi történelem ismeretlen, és ezen szándékoztak változtatni. „Ezeket tudjuk összekötni saját mindennapi tapasztalatainkkal, a helyszínekkel, hidakkal, járdákkal, amelyeken mi is haladunk. Ez ösztökél arra, hogy másképp lássuk a dolgokat.
Simon Attila értelmesnek és szükségesnek ítélte a projektet. „Kis Palesztina különleges város volt, a város 46%-a tartozott a zsidó közösséghez, amely azonban lényegében 1944-ben megszűnt, és ami maradt belőle, az a szocializmus idején tűnt el. A második világháború után a város nem akart emlékezni a saját történelmére: sem a városvezetés, sem a kommunista párt, mert nem illett abba a sablonba, ahogy ők elképzelték a múltat. Nem akartak erre emlékezni sem az itt élő magyarok vagy szlovákok, akik bűnrészességet éreztek. Az újonnan beköltözők pedig semmit nem tudtak a város történelméről” – fejtette ki. Emlékeztetett arra, hogy Dunaszerdahely csak az utóbbi években kezdte mélyebben feltárni múltját.
Simon figyelmeztetett arra, hogy bár fontos beszélni a holokausztról, néha már kontraproduktív csak arról beszélni. Hozzátette, hogy németországi tapasztalatai alapján arra a következtetésre jutott, hogy beszélni kell arról, hogyan, milyen szokások szerint éltek a zsidók, mivel így közelebb kerülünk az életükhöz. „Ez a kiadvány nem a holokausztról, hanem az életről szól. Remélem, hogy ez ilyen módon az iskolák számára is hasznos lesz” – szögezte le.
A projekt támogatója a Közép-Európai Alapítvány, és főbb partnere a Szlovákiai Magyar Kultúra Múzeuma. (Parameter.sk)
