Makói Zsidó Emlékjel – zsinagóga kövekből és üvegből
A vészkorszak hetvenedik és a neológ zsinagóga építésének századik évfordulója alkalmából felavatták a Makói Zsidó Emlékjelet csütörtökön a Maros-parti városban, amely az itt egykor állt neológ zsinagógának és a valamikori helyi zsidó közösségnek állít emléket.
mak___zsid__eml__khely.jpg
Lázár János és Urbancsok Zsolt leleplezik az Emlékhelyet
A makói zsidóság hagyományait ápoló, egy nagy tiszteletnek örvendő rabbi nevét viselő Dr. Kecskeméti Ármin Egyesület tavaly kezdeményezte, hogy idén, a neológ zsinagóga átadásának 100. és a holokauszt 70. évfordulóján állítsanak emlékjelet a lerombolt templomnak és a valaha volt izraelita közösségnek.
A terv megvalósításához az egyesület 10 millió forintos központi pályázati támogatást kapott, de segített a város is egymillióval – a 13 milliós beruházáshoz szükséges további pénzt civil adományozók biztosították.
A magyar vészkorszak részben testvérgyilkosság: magyarok ellen követték el és magyarok vettek részt az elkövetésben – mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, a térség országgyűlési képviselője az avatóünnepségen.
Milyen egyszerű és igaz mondat ez, ma még sincs olyan konszenzus ebben a kérdésben, amilyennek egy erős, szabad és biztonságos közösségben lennie kellene – fogalmazott a politikus.
Lázár János hangsúlyozta, „ma még tennünk kell azért, hogy e mondat igazsága a következő nemzedékek nevelésének, tanításának alapja lehessen”, hogy ami hetven éve megtörtént, valóban ne történhessen meg soha többé.
Az áldozatok magyarok voltak, ezért a holokauszt a magyarság nemzeti tragédiája. Ma is vannak olyanok, és sajnos néha még a közéletben is hallatják hangjukat, akik különbséget tesznek magyar és magyar között, akik ki akarnak rekeszteni valakit a nemzetből – folytatta a miniszter.
A bűnösök egy része, méghozzá nem is kicsiny része magyar volt, s nem csak a keretlegény, aki a transzportot kísérte. A magyar állam egyes vezetőit súlyos személyes felelősség terheli a magyar zsidóság deportálásáért, saját polgáraik halálra ítéléséért – mondta a politikus.
Buzás Péter, a város szocialista polgármestere úgy fogalmazott, a múlt üzenete a mának az, hogy a nemzetnek is és Makó közösségének is össze kell fognia. „Nem hagyhatjuk, hogy megismétlődjön a Don-kanyar tragédiája, Auschwitz pokla, a kirekesztés rémülete vagy a háború borzalma” – mondta.
Markovics Zsolt főrabbi a Szentírás egy olyan mondatára utalva, ami a neológ zsinagóga avatásakor is elhangzott, azt kérte: építsünk új házat – olyat, amelyben nem a származásunk számít, amelyben a tetteink határoznak meg minket, és nem az, hogy ki honnét jött. Az emlékjelet Lázár János Urbancsok Zsolttal, a Dr. Kecskeméti Ármin Egyesület elnökével leplezte le.
A Csanád vezér téren, az egykori neológ zsinagóga helyén álló emlékjelet Karsai Ildikó grafikusművész tervei alapján Bánvölgyi László és Bodó Jenő képzőművészek készítették el, az alkotás nemcsak a lerombolt templomnak és közösségének, hanem minden elpusztított makói zsidó embernek emléket állít.
A kőtalapzaton álló alkotás fekete gránit keretét üveg borítja, amelyen az egykori zsinagóga épületének grafikája látható, a templom sziluettjét pedig az emlékműben elhelyezett kövek rajzolják ki.
Csütörtökön megnyílt egy kiállítás is a József Attila Múzeumban, amely a makói zsidóság történetét mutatja be – a közszemlére tett tárgyak között a neológ zsinagóga épületének néhány megmaradt darabja is látható. (MTI, Délmagyar)
