Áháre mot - Kedosim
Jom kipur: 05.09. 19:29 - 05.10. 20:39

ÖSSZEFOGLALÓ

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Proin rutrum, sapien vel interdum faucibus, nunc tortor lacinia urna, id gravida lacus mi non quam. Integer risus lacus, dignissim ut diam quis, gravida rutrum justo:

  • Vestibulum blandit molestie lectus, sed porta erat congue at.
  • Aenean feugiat hendrerit massa eget eleifend.

További magyarázatok, a szakaszhoz kapcsolódó tartalmalnk a teljes szakasz oldalán találhatóak meg.

Kunos Péter: tetszik a munka, és jól érzem magam a bőrömben…

Schiller Zsolt beszélgetett Kunos Péterrel, a Mazsihisz ügyvezető igazgatójával

sdasdsadx

2014. július 10-én választották a MAZSIHISZ ügyvezető igazgatójának, a Dohány utcai zsinagóga körzet tagját, elöljáróját dr. Kunos Pétert. Az elmúlt időszak tapasztalatairól, a tervekről és sok egyébről Schiller Zsolt beszélgetett Kunos Péterrel.


Essünk túl a nehezén, számítottál arra, hogy a majd húsz éves ügytől lesz megint minden hangos?

Köszönöm a kérdést, így legalább itt is elmondhatom. Biztos voltam abban, lesznek páran a közgyűlésen és még inkább a sajtóban, akik előveszik a két évtizeddel ezelőtti Agrobankos történetet. Ezért a közgyűlések előtt, a bemutatkozó anyagban elébe mentem az ügynek – kezdte a MAZSIHISZ új ügyvezető igazgatója. – Mindent megvallottam, mégpedig büszkén. S elmagyaráztam miért. Most hozzáteszem, ennek ellenére ez a régi történet végigkíséri az embert a hátralévő életében. Az általam barátinak tartott hetilapban is úgy írtak mindig rólam, a börtönviselt bankár. Ezzel kapcsolatban nekem az elmúlt időszakban nem voltak lelki problémáim azon kívül, hogy egyik érában sem éltek túl gyakran azzal a lehetőséggel, hogy tapasztalt gazdasági és pénzügyi szakember vagyok.

Ma mindazt, ami miatt meghurcoltak, egyetemen tanítják…

Még visszatérve az előző kérdésre, leginkább attól félt mindenki, hogy kikezdik miattam. És nem minden alap nélkül féltek. Talán még sokan emlékeznek rá, akkoriban egy különleges banki biztosítékrendszert alkalmaztunk az igen kockázatos hosszú lejáratú Egzisztencia hitelezés területén. Több innovatív munkatárssal együttműködve alakítottuk ki ezt a konstrukciót. Köztük több jogász volt, és soha egyikük sem hívta fel a figyelmemet, hogy ez büntetőjogilag valaha is releváns lehet. Mentségükre szóljon, a néhai Békés Imre professzor, minden hazai büntetőjogász nagy tanítómestere, megismerve a történetet, azt állította, hogy én ebből patyolat tisztán kerülök ki. Az, hogy mintegy ötven tárgyalási nap után, első fokon felmentettek, bizonyítja, nem egyértelműen megítélhető esetről volt szó. A bíróság meggyőződött arról, ha ezt a fajta biztosítékrendszert nem alkalmazzuk, akkor jogosan vádolhattak volna hűtlen kezeléssel. A másodfok pedig egy szörnyű mellélövés volt. Az engem elmarasztaló ítélet kapcsán tudom, minden áron meg kellett védeni az igazságszolgáltatás presztízsét és meg kellett gátolni, azt, hogy a bank tulajdonosait az elszenvedett veszteségeikért kártalanítani kelljen. Arra büszke vagyok, hogy az ilyen és hasonló megoldásokat tanítják, és ma már sok helyen alkalmazzák is.

Mi vitt rá, hogy indulj a MAZSIHISZ, illetve BZSH ügyvezető igazgatói tisztségéért?

A legutóbbi általános választáson megtiszteltek azzal, hogy mindkét helyen számvizsgáló bizottsági tagnak választottak. A BZSH-ban a tagok döntése után én lettem az elnök. S az elmúlt három év során rengeteg ismeretre tettem szert mindkét szervezet gazdasági, pénzügyi helyzetét illetően. Jó néhány javaslatunk volt megtakarításokra, a veszteségforrások csökkentésére, a pályázatok általánossá tételére. S hogy próbáljuk meg, a majd 5 milliárdos intézményhálózatot szabályozottá tenni. Majd Zoltai úr távozása utána volt több személyi elgondolásom, de eszembe sem jutott, hogy én is pályázzak. Már-már közmegegyezésre is jutottunk, amikor előjött, hogy ne külső szakértőt keressünk, hanem olyat, aki már elegendő rálátással rendelkezik a belső viszonyokra. Ekkor kerestek meg, hogy vállaljam el. Végül azért is tettem ezt, mert úgy éreztem alkalmas vagyok én is rá, és felelősséggel tartozom a zsidóság legfontosabb intézményeinek és szervezetének működéséért.

Mit gondolsz arról, hogy a két ügyvezetői tisztség szétvált?

Szerintem jó, hogy így alakult, hiszen két különálló szervezetről van szó. A MAZSIHISZ a hitközségek szövetsége, míg a BZSH az egyik taghitközség, igaz a legnagyobb, ezért jó, hogy nem egyazon személy intézi a kettő ügyeit. A különválasztást most minden tekintetben végre kell hajtani. Rengeteg keveredés van, amit mielőbb meg kell szüntetni.

Ez egyben ésszerűsítést, megtakarítást is jelenthet?

Az átfedések, illetve fejlesztések, beruházások kapcsán mindenképpen. Ám akadnak olyan területek, amelyekkel eddig nem igazán foglalkoztak. Ilyen a kommunikáció, a marketing, a belső és külső PR, de hiányzik a kontrolling és erősíteni kell a belső ellenőrzést. A kommunikáció gyengeségére vezethető vissza, hogy hiába szervez például a Zsidó Múzeum valami egyedi kiállítást, teljesen esetleges, hogy a külföldi turisták felmennek-e megnézni, hazai látogató pedig úgy szólván nincs. Egyre nagyszerűbb programot csinál a Zsidó Nyári Fesztivál, de legyen vidéken, sőt külföldön is. Vigye szét a honi zsidó kultúra hagyományait és más értékeit a legszélesebb körbe, sőt, legyen az év minden szakában is ilyen rendezvény. A kommunikáció kapcsán szintén fontos feladat, hogy megújuljon a honlapunk, amely a brand-ünk a külvilág felé, s amelyet sokan olvasnak. Meg kell szólítani a nem vallásos zsidókat is.

Mik a közeli célok, tervek?

Igyekszem végiglátogatni a taghitközségeket, megismerni a gondjaikat, problémáikat, s remélhetőleg örömeiket is. A pénzügyi lehetőségekhez mérten teszek javaslatokat a gondok csökkentésére. Már jártam Miskolcon, Sátoraljaújhelyen, Kiskunhalason, Zalaegerszegen, Nagykanizsán és már egyeztetett programom van négy másik hitközségnél szeptember első felére. Emellett tengernyi adminisztratív feladat vár rám. Bár létszámukban kisebbek a vidéki hitközségek, ám fontosak számunkra, hiszen sokat tesznek a zsidó tradíciók megőrzéséért. Nekünk ebben segítenünk kell őket. Miként a számtalan vidéki zsidó temető fenntartásában is. Kiemelt figyelmet kell fordítani a fiatalokra, mert sokat tehetnek a zsidó identitástudat erősítése érdekében. Minél többüket be kell csalogatni a zsinagógákba, de nem csak a nagy ünnepekre és bátorítani őket a közéleti szerepvállalásra. Végezetül bár talán keveseket érdekel, tetszik a munka, s ami a legfontosabb a számomra, a közismert konfliktusok ellenére, jól érzem magam a bőrömben…

A beszélgetés eredetileg a Dohány utcai zsinagóga körzet lapjában, a Pesti Sólet újságban jelent meg


Kapcsolódó cikkek

Categories:
Ezek is érdekelhetnek
********************
[pvt_monthly_toplist post_type="post" limit=3]
[pvt_weekly_toplist post_type="post" limit=3]
[pvt_daily_toplist post_type="post" limit=3]
Search toggle