Maszatolás a Sorsok Háza körül
Forrás: Népszabadság online
A Mazsihisz elnöke szerint Schmidt Mária még adós a válaszokkal, az emlékközponttal kapcsolatban.
Ha csupán a hivatalos közleményt nézzük, olyan látszat keletkezhet, mintha Schmidt Máriának sikerült volna áttörést elérnie a Sorsok Háza ügyében. Ha azonban elolvassuk Heisler András Mazsihisz-elnök levelét is, akkor kiderül: ez távolról sincs így. Pedig az idő sürget. Heisler legalábbis úgy tudja, hogy a Sorsok Házának egy részét ősszel átadják.
A Nemzetközi Holokauszt-emlékezési Szövetséggel (IHRA) együttműködésben nemzetközi munkacsoport segíti a Sorsok Háza megvalósítását – ezzel a bejelentéssel kezdődik az a sajtónyilatkozat, amelyet Andrew Baker rabbi, az Amerikai Zsidó Bizottság nemzetközi igazgatója, Andrew Burns, az IHRA elnöke, Heisler András, a Mazsihisz elnöke, valamint Haraszti György, a Páva utcai emlékközpont kuratóriumi elnöke és Schmidt Mária, a kacifántos nevű Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány főigazgatója jegyez.
A Józsefvárosban épülő új kormányzati emlékközpont, a Sorsok Háza vezetésével megbízott Schmidt Mária a napokban „nemzetközi konzultáción” számolt be az eddigi munkálatokról. A találkozón elfogadtak egy ötpontos munkatervet, ennek része a tudományos szakértőkből álló munkacsoport létrehozása. A felek továbbá „lépéseket tesznek annak érdekében, hogy rendszeres legyen a kapcsolat és az eszmecsere a Sorsok Háza és a Mazsihisz között”.
Emlékeztetőül: a Mazsihisz közgyűlése februárban a Sorsok Háza leállítását kérte a kormánytól. Az indoklás szerint a készülő intézmény történelemfelfogása ismeretlen a Mazsihisz szakemberei számára, a projekt vezetője (Schmidt Mária) érdemben nem hajlandó együttműködni. Másokhoz hasonlóan Heisler András is kilépett a Sorsok Háza nemzetközi tanácsadó testületéből.
Fordulat történt? Heisler András kérdésünkre közölte, hogy ilyesmit erős túlzás lenne állítani: a mostani konzultációról kiadott, „nyögvenyelősen kicsikart” közlemény nem fejezi ki a teljes valóságot. És főleg nem adja vissza a találkozó hangulatát, amely nem volt mentes feszültségektől. Heisler szerint többen is utaltak rá, hogy Schmidt Máriának vissza kell szereznie az elvesztett bizalmat.
Komoly problémákról tanúskodik az a levél, amit a konzultáció után Heisler András írt Schmidt Máriának (és elküldött a találkozó többi résztvevőjének is). A Mazsihisz vezetője ebben jelzi, hogy „készek vagyunk megkísérelni az együttműködés folytatását” a Sorsok Háza ügyében, ennek azonban feltételei vannak. Egyebek mellett az, hogy a kiállítás forgatókönyve minél előbb megismerhető és megvitatható legyen.
Heisler több konkrét kérdést is feltett, amire – úgy érzi – nem kapott választ. Nem tisztázott például, hogy a Sorsok Háza működtetésében milyen szerep jut majd Schmidt Máriának és közalapítványának. A Mazsihisz elnöke szerint Schmidt erről csupán annyit mondott, hogy a Sorsok Háza státuszával kapcsolatban nincs információja, kizárólag az intézmény létrehozására kapott megbízást. Ezzel szemben – hívja fel a figyelmet Heisler – egy nemrég megjelent kormányhatározat szerint a Schmidt Mária nevével fémjelzett közalapítvány nem csupán a Sorsok Háza programját dolgozza ki: a működtető is ez a közalapítvány lesz.
„Az intézmény megvalósításában és működtetésében kizárólag abban az esetben tudunk felelősséget vállalni, ha együttműködésünk őszintesége egyikünk részéről sem megkérdőjelezhető” – áll Heisler András levelében. Tisztában van azzal, hogy a Schmidt-féle közalapítvány a Mazsihisz nélkül is képes lesz megvalósítani a Sorsok Házát, de ebben az esetben a „világon egyedülálló módon” olyan holokauszt-emlékközpont jönne létre, amelynek megalkotásában a „helyi zsidó közösség nem vett részt és abban az érintettek szempontjai nem érvényesülnek”.
Jelenleg tehát nagyjából ott tartunk, ahol a part szakad: messzinek tűnik a végleges megállapodás. A józsefvárosi Sorsok Házának amúgy a kormány eredeti tervei szerint április közepére, a holokauszt magyarországi emléknapjára kellett volna elkészülnie. Azoknak lett igazuk, akik eleve irracionálisnak tartották a határidőt. Az átadás időpontja eddig már hónapokat csúszott. A Mazsihisz elnöke úgy értesült, hogy az intézmény jelentős része várhatóan őszre elkészül, és amolyan „próbaüzemben” működni kezd.
