Feloszlatta a bíróság a Magyar Gárda Egyesületet
Kálmán Attila / Népszabadság
Az első fokon eljáró Fővárosi Bíróság kedden, az ötödik tárgyalási napon, több mint tizenkét órányi tárgyalás után feloszlatta a Magyar Gárda Egyesületet. A szervezet fellebbez az ítélet ellen. A döntésnek nincs jogi hatása az egyesület által létrehívott Magyar Gárda egyenruhás alakzataira.
A Magyar Gárda célja a megfélemlítés, tevékenysége, romák lakta településeken tartott rendezvényei, tagjainak „masírozása”, vezetőinek beszéde mások jogainak sérelmével jár. Ezzel indokolta a szervezet feloszlatásának szükségességét a Fővárosi Főügyészség a per indításakor, s ezt ismételte meg képviselője az első fokú tárgyalást lezáró tegnapi perbeszédében.
A Fővárosi Bíróság első fokon eljáró tanácsa elfogadta az érvelést: kimondta a Gárdát életre hívó egyesület feloszlatását. Ennek azonban önmagában semmiféle jogi hatása nincs a Magyar Gárda egyenruhás alakzataira.
Az ügyész kifejtette, hogy a Gárda megkérdőjelezi a cigányság egyenlőségét, cigányellenes hangulatot kelt, és sérti más csoportok emberi méltóságát is. Ez a cigányság mellett a zsidóságot is érinti, hiszen a Magyar Gárda egyik vezetője nyilvános beszédében „cionista patkányokról, sáskákról, nemzetvesztőkről” szónokolt.
Az ügyész hangsúlyozta, hogy a Magyar Gárda Egyesület elválaszthatatlan a mozgalomtól és az egyesületet felelősség terheli a mozgalom tevékenységéért, illetve a bíróság határozata kihat a mozgalomra is.
Csakhogy az egyesület nem ilyesfajta tevékenységet, hanem elsősorban kulturális önképzést és hagyományápolást jelölt meg, amikor céljait meghatározta. Ezért a feloszlatás jogi alapja az egyesületi joggal való visszaélés.
A pert tegnap már új bíró – Pataki Árpád, a Fővárosi Bíróság sajtó- és személyiségi jogi perekben eljáró tanácselnöke – tárgyalta, mert a korábbi bíró elfogultságot jelentett be, miután augusztusban ismeretlenek megfenyegették.
Gaudi-Nagy Tamás, a Gárda ügyvédje szerint az ügyészség nem tudta bizonyítani, hogy az egyesület tevékenysége mások jogainak szabadságának olyan fokú sérelmével járt volna, ami indokolja feloszlatását. A Magyar Gárda szerinte nem okozott jogsérelmeket.
Hozzáfűzte: a feloszlatás olyan megállíthatatlan folyamatot indítana el, melyben „ízlésterror”, vélt vagy valós sérelmek alapján iktatnának ki civil szervezeteket a társadalmi szereplők közül. Gaudi-Nagy Tamás szerint elfogadhatatlan, hogy az ügyészség radikális vélemények és egyfajta öltözet miatt oszlatná fel az egyesületet. Ebben a megközelítésben a Magyar Gárdának a romló közbiztonság problémájának felvetése miatt kellene bűnhődnie.
A perbeszédek előtt a bíróság több órás zárt tárgyaláson megtekintette a Magyar Gárda országos vezetői értekezletén szeptemberben készült videófelvételt, amelyen – mint az ügyész közölte – az alperes törvényes képviselője, Vona Gábor, a Gárda vezetője az egyesületnek a mozgalomban betöltött szerepéről, illetve az egyesület és a mozgalom viszonyáról beszél.
Vona – aki egyben a Jobbik nevű radikálisan jobboldali párt vezetője is – tiltakozott a felvétel bemutatása ellen. Mint a tárgyaláson elhangzott, a videofelvételt egy internetes oldalon a beleegyezésük nélkül, szerintük jogosulatlanul tették közzé. Vona Gábor még hétfőn közölte: feljelentést tesz magántitok megsértése miatt.
A Magyar Gárda Hagyományőrző és Kulturális Egyesület feloszlatására irányuló polgári per a Fővárosi Bíróságon március 12-én kezdődött el.
A bírósági eljárás megkezdése óta mindkét oldalon számos civil szervezet avatkozott be peres félként. A Fővárosi Bíróság hétfőn hozott végzéseiben kimondta, hogy valamennyi beavatkozási kérelmet elutasítja, a korábban megengedett beavatkozókat pedig kizárja a perből.
Úgy tudjuk, a Magyar Gárda Egyesület jogi képviselője az ítélethirdetés során bejelentette, fellebbez az ítélet ellen.
