Menekülés Sanghajba – Sanghaj és a zsidó menekültek
Kiállítás / 2014. június 27. péntek, 14:00 óra
Meghívó, a Menekülés Sanghajba: Sanghaj és a zsidó menekültek – Komor Pál, a zsidómentő magyar diplomata, a Budapesti Történeti Múzeum és a Szegedi Tudományegyetem Konfuciusz Intézetének közösen rendezett kettős kiállítására, 2014. június 27. péntek, 14:00 órára.
A kiállítás helyszíne: Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeuma, Budavári Palota E épület, Szent György tér 2. A kiállítást megnyitja: dr. Bagdy Gábor, Budapest Főváros főpolgármester-helyettese.
“„ … egy érdekes és fontos történet, amelyet azért kell újra elmesélni, mert furcsa és lehetetlen mese. Érdekes a különleges helyszín miatt, és fontos, mert az emberek egy olyan vegyes csoportjáról szól, akik a holokauszt túlélői voltak a világnak ebben az eldugott sarkában.” (Michael W. Blumenthal, egykori sanghaji menekült, Jimmy Carter elnöksége idején az Egyesült Államok pénzügyminisztere)
1933-tól kezdve folyamatosan érkeztek Sanghajba a Németországból, majd a német megszállás alatt álló területekről menekülő zsidók. A menekülthullám 1939-ben érte el tetőfokát, ám miután megkezdődtek a japán-amerikai összecsapások a Csendes-óceánon, Sanghaj kapcsolata megszakadt a külvilággal. Becslések szerint 1933 és 1941 között legkevesebb mintegy 180 ezer zsidó keresett menedéket a városban, ahol megpróbáltatások között, de mégis szabadon élhettek.
1942 júliusában Sanghajba látogatott Josef Albert Meisinger ezredes, a Gestapo Japánba kihelyezett összekötő tisztje, hogy a megszálló japán helytartók elé tárja a zsidók kiirtásáról szóló „végső megoldás” (Endlösung) tervét. Bár ez a terv Németország és Japán nézetkülönbségei valamint különféle egyéb szövevényes tényezők miatt soha sem valósult meg, mindenesetre a japán hatóságok bejelentették, hogy Sanghaj Hongkou nevű kerületében „hontalan menekültek korlátozott lakóövezetét” alakítják ki. A zsidó menekültek itt a helybéli kínai lakosság segítségével megmenekültek a Holokauszt pusztításától, s átvészelték a háborút.
Mindebben nem kis szerepet játszott a magyar Komor Pál, aki a tiszteletbeli konzulként működött Sanghajban. Amikor a menekültek áradata kezdett partra szállni, Komor kiaknázta kiterjedt társadalmi és üzleti kapcsolatait, hogy pénzt szerezzen élelemre, tejre, szénre, lakhatásra, kisdedóvóra és óvodai szolgáltatásokra, valamint a kiutasítottak és elnyomottak munkához juttatására.
A zsidó menekültek és Sanghaj történelmének e közös szakasza egyrészről annak a története, ahogyan az emberek a bajban gondoskodó szeretetet és oltalmat nyújtanak egymásnak. Ez a rendkívüli élethelyzet különleges baráti szövetséget alakított ki a kínai és a zsidó nép között, ugyanakkor megismerhető általa a kínai nép emberségessége.
2007-ben, az egykori „hontalan menekültek korlátozott lakóövezetének” területén, a Hongkou negyedben alapították meg a Sanghaji Zsidó Menekültek Emlékmúzeumát, mely gazdag gyűjteménnyel valamint magas színvonalú technikával mutatja be a korszakot az érdeklődők számára. Ennek a múzeumnak a dokumentum és szöveganyagából érkezett egy világot jár gazdag válogatás most Budapestre. Ezt most a Budapesti Történeti Múzeumban a történések magyar főszereplőjének, Komor Pálnak az unokája, Valerie Komor és a sanghaji magyar konzulátus munkatársa, Révész Ágota révén az egykori tiszteletbeli konzul életútját és családját bemutató kamara kiállítással egészítettünk ki.
A Menekülés Sanghajba című kiállítás a kínai szervezők reményei szerint a „szeretetről és megbocsátásról” szól, és remélhetőleg hozzájárul ahhoz, hogy az emberek éberen ügyeljenek, és ne engedjék, hogy a történelem tragikus eseményei újból megismétlődhessenek.
A kiállítás 2014 augusztus 21-ig tekinthető meg.
