Dokumentumfilmet mutattak be Carl Lutz második világháborús zsidómentőről
Dokumentumfilmet mutattak be pénteken az Uránia Filmszínházban Carl Lutz svájci diplomatáról, aki a magyarországi holokauszt idején több tízezer zsidót mentett meg a pusztulástól.
A film világpremierje előtti sajtótájékoztatón Daniel von Aarburg rendező elmondta: a film gerincét több mint húsz, Lutz által megmentett túlélővel készített interjú képezi, ezeken keresztül elevenedik meg a hős diplomata alakja. Mint hozzátette, az interjúk többségét az Egyesült Államokban, Izraelben, Ausztriában és Magyarországon készítette az elmúlt években. A rendező interjúalanyai között van Konrád György, Heller Ágnes és Paul Lendvai is.
A filmből kibomlik a diplomata személyes története is: beleszeret egyik zsidó oltalmazottjába, a háború után elválik feleségétől, Budapesten elveszi szerelmét, majd vele, valamint annak lányával Bernbe költözik. Svájcban azonban nem hősként fogadják, sőt, hatáskör-túllépésért és hiányos költségigazolásaiért még feddésben is részesítik. Idegösszeomlást szenved és szanatóriumba kell vonulnia.
Daniel von Aarburg felidézte: mikor először megismerkedett a történettel, azonnal eldöntötte, hogy filmet készít belőle. Carl Lutz személyes sorsa mellett az események történelmileg is jelentősek – hívta fel a figyelmet. A svájci diplomata közvetlenül Adolf Eichmann-nal tárgyalt, és a tárgyalásokon többek között egy állítólagos brit mandátumra hivatkozott, amely nyolcezer zsidó számára teszi lehetővé, hogy Palesztinába emigráljanak; Berlinben meg is adták az engedélyt Carl Lutz kontingensére. A diplomata később egy védlevél-rendszert is kitalált a zsidók megmentésére.
Daniel von Aarburg elmesélte, hogyan bukkant rá a diplomatával készült utolsó interjúra, amelyet azután fel is használt a filmhez. Carl Lutz szenvedélyes fotós is volt, így a dokumentumfilm hangulatát saját képei is erősítik.
Ágnes Hirschi, Lutz mostohalánya a sajtótájékoztatón elmondta: bár kislány volt, nagyon jól emlékszik az eseményekre. „Nagyon vallásos volt. Sokgyermekes metodista családban nőtt fel, kezdetben maga is lelkész akart lenni. Nem tudta nézni az emberek szenvedését, így később a zsidók sorsát látva nem tudott nem cselekedni. Vallása, etikája, embersége volt a motivációja” – idézte fel Carl Lutz személyiségét. Ágnes Hirschi egyetértett a többi megszólalóval abban, hogy Lutz érdemeihez képest kevéssé ismert, de úgy vélte, Magyarországon még mindig talán többen ismerik, mint a hazájában.
Jean-Francois Paroz, Svájc magyarországi nagykövete kiemelte: a filmbemutató az első eseménye annak a programsorozatnak, amelyet a Szentszék, Olaszország, Lengyelország, Portugália, Spanyolország és Svédország magyarországi nagykövetségeivel közösen rendeznek a holokauszt áldozataira való emlékezés, valamint a zsidókat mentő bátrak előtti tisztelgés jegyében.
A számos filmvetítés mellett vezetett történelmi sétákat felölelő, július 5-ig tartó programsorozat elsősorban az olasz Giorgio Perlasca, a vatikáni Angelo Rotta és Gennaro Verolino, a lengyel Henryk Slawik, a portugál Sampaio Garrido és Teixeira Branquinho, a spanyol Angel Sanz Briz, a svéd Raoul Wallenberg, valamint a svájci Carl Lutz és Friedrich Born, valamint magyar és külföldi segítőik emléke előtt kíván tisztelegni – mondta.
Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete rámutatott: a diplomaták talán nem közvetlenül az életüket, de a karrierjüket, a családjuk helyzetét és a reputációjukat kockáztatták és adott esetben a saját kormányukkal is szembe kellett menniük. „Akár úgy döntött valaki, hogy segít egy zsidónak, akár úgy, hogy nem, az megváltoztatta az egész életét” – mondta az egyes ember dilemmájáról. Emlékeztetett arra, hogy az izraeli Jad Vasem Intézet több mint 800 magyart ismert el a Világ Igaza címmel.
Ilan Mor a német megszállás áldozatainak emlékművére vonatkozó újságírói kérdésre azt mondta: minden országnak, minden társadalomnak szembe kell néznie saját múltjával és el kell ismernie a bűneit. A filmről szólva Daniel von Aarburg jelezte: most keresik a magyarországi forgalmazót, így egyelőre a pénteki premier után csak egy biztos vetítése lesz: június 24-én, kedden a budapesti Olasz Kultúrintézetben. (MTI)
