Bemutatták a Csillagos házak napja programjait
A szombaton rendezendő Csillagos házak program szervezői a Gláser Jakab Emlékalapítvány helytörténeti sétájával egybekötött bemutatót tartottak kedden három egykori csillagos háznál Budapesten.
Rév István, a Közép-Európai Egyetem Open Society Archives (OSA) Archívumának főigazgatója a séta első állomásán, a Népszínház utca 46. előtt emlékeztetett arra: június 21-én, szombaton lesz hetven éve, hogy csaknem 200 ezer zsidó embernek kellett kényszerlakhelyül a kapu fölött sárga Dávid-csillaggal megjelölt házakba költöznie Budapesten. Csaknem kétezer ilyen ház volt a fővárosban, mindegyikhez sok, hetven évig el nem mondott történet kapcsolódik. Azóta már a harmadik generáció nőtt fel, nekik kell rekonstruálniuk a történteket – tette hozzá.
A rendezvényekkel nem 1944-re akartak emlékeztetni, hanem az volt a céljuk, hogy a ma itt élők szembenézzenek az akkor történtekkel – mondta. „A történelmünk a miénk, nekünk kell kezdenünk vele valamit, nem szabad, hogy mások mondják el helyettünk” – tette hozzá, hangsúlyozva, hogy ennek a programnak erkölcsi és nem politikai célja van. Az OSA Archívum 2014 januárjában indította el a Csillagos házak programot, amely a holokauszt-emlékév egyik legjelentősebb közösségi programja. Az esemény célja, hogy a csillagos házak történetén keresztül idézze meg Budapest történetének ezt a tragikus fejezetét.
Idén június 21-én lesz a Múzeumok éjszakája is, és a Csillagos házak programhoz több budapesti múzeum és kulturális intézet is csatlakozott – közölte Rév István. Az együttműködésben részt vesz a Magyar Nemzeti Múzeum, a Budapest Történeti Múzeum, a Petőfi Irodalmi Múzeum, a Capa Kortárs Fotográfiai Központ, a Magyar Nemzeti Levéltár, Budapest Főváros Levéltára, a Goethe Intézet, a Cervantes Intézet és a Lengyel Kulturális Intézet is.
A főigazgató a több mint száz helyszínre kiterjedő szombati programok közül kiemelte, hogy a Cirko-Gejzír moziban (amely 1944-ben csillagos ház volt) eddig nem látott filmeket vetítenek a zsidóüldözésekről, a XIII. kerületi Tátra utcában Raoul Wallenberg-emlékhangversenyt rendeznek, valamint azt, hogy az OSA Archívummal szemközti (egykor szintén csillagos) ház falára vetítik az emléknap legfontosabb eseményeit.
Rév István hangsúlyozta: a ma is álló mintegy 1600 csillagos háznál tartandó szombati megemlékezéseken nemcsak holokauszt-túlélők és rokonaik, hanem fiatalok, az épületek mai lakói és katolikus papok is részt vesznek, mert ezt erkölcsi kötelességüknek érzik.
A Teleki tér 22.-ben található imaház közösségének néhai szervezőjéről elnevezett Gláser Jakab Emlékalapítvány munkatársai túlélőkkel készített interjúk és levéltári kutatások alapján a csillagos házaknál tett sétán mutatták be az akkori mindennapokat.
Kitértek arra is, hogy ezekben a házakban sokszor ott maradtak a keresztény lakók és segítettek zsidó embertársaiknak. Felidézték: a zsidók számára kijárási tilalom volt érvényben, két órára hagyhatták el csupán a házakat, de akadtak keresztény boltosok, akik félretették nekik az élelmiszert, sőt, ha az üldözötteknek nem volt pénzük, nem kellett fizetniük. „Ezt kellene elmesélni az embereknek, ez nem vallás, hanem emberség kérdése” – írta a kiosztott sajtóanyagban egy túlélő. (MTI)
