„Még nem üres a fiók…”
Szántó T. Gábor író a Kafka macskái című, az Ünnepi Könyvhétre megjelenő új könyvéről beszélgetett Breuer Péterrel. Az interjú, az ATV június 8-i Hetiszakasz című adásának szerkesztett változata.
kafkamacsk__i_mazsihiszre.jpg
Akkor meghalt Kafka 1924-ben?
Életrajzírói szerint igen, a regény szerint nem. Egy auschwitzi túlélő hozza a hírt, kezében egy újsággal, amelynek a címlapján megpillantotta Kafka fotóját, hogy ő együtt volt vele Auschwitzban. Ez a hír felkavarja a regény narrátorát. Nyomozásba kezd: fikció vagy valóság, hogy Kafkával találkozhatott az öreg máramarosszigeti zsidó. Egy hosszú utazás keretében, ami Budapesttől Bécsen, Prágán, Berlinen, Oxfordon át egészen Tel-Avivig vezet, a két, párhuzamosan futó történet jóvoltából kiderül, mi az igazság.
Ez egy Holokauszt regény, vagy véletlenül került bele a Soá?
Ez egy napjainkban játszódó regény, aminek a másik szála Kafka életében és feltételezett életében játszódik 1924-től 1944-ig. Érinti a Holokausztot, de semmiképpen nem ez a témája. Érinti továbbá a vészkorszak utóhatásait, a másodgeneráció élményeit is, de minthogy a ’20-as, ’30-as években, illetve jelenünkben zajlik a cselekmény, nem nevezném Holokauszt-regénynek.
Előző könyvei bestsellerré váltak, külön érdekesség, hogy korosztálytól függetlenül mindenki szerette a könyveit. Mi a jövője a Kafka macskáinak?
Nagyon remélem, hogy ez is sokakhoz eljut, és sokféle korosztály megtalálhatja benne azt az olvasmányt, ami számára kedves. Merthogy témái, mint a szerelem, a Kafka hagyaték titka, a zsidó lét kérdései, az identitásválság, illetve identitáskeresés mindnyájunkat érinthet, függetlenül attól, hány évesek vagyunk.
Több regénye is az identitáskeresésről szól, Ön hol tart az identitáskeresésben?
Az identitáskeresés folyamatos állapota a modern embernek. Annak is, aki a vallással jó viszonyban van, és annak is, aki a vallástól távol keresi az identitását. Ez a regény sokféle kérdést felvet ennek kapcsán is, de nem hiszem, hogy feladata direkten válaszolni. Egy irodalmi mű inkább kérdez, nem kész recepteket ad. Az olvasót készteti arra, hogy elgondolkodjon. Az biztos, hogy aki kezébe veszi a könyvet, az sok olyan kérdéssel szembesül, amiket nem biztos, hogy a hétköznapokban feltesz magának. Ilyen a hontalanság élménye, a menni vagy maradni kérdése, ami sok embert foglalkoztat. Hová menjen, hol találhatja meg önmagát, hol találja meg az identitását, Magyarországon vagy másutt, Európában, vagy Izraelben. Ezek a kérdések témái a Kafka macskáinak is.
Ön író, de mellette egy havilap főszerkesztője is. A Szombat nem csak kulturális magazin, hanem nagyon sok aktualitásra reflektál. Vitatkozik, az igazságot keresi. Milyen írónak lenni, szórakoztató, elgondolkodtató regényeket írni, és milyen egy aktuálpolitikai havilap főszerkesztőjének lenni?
A Szombat kulturális és közösségi folyóirat. Foglalkozik politikai témákkal éppúgy, mint irodalommal, a világ zsidóságának megannyi kulturális, közösségi kérdésével. Bizonyos értelemben az írói tevékenység kiegészíti a szerkesztői tevékenységet. Ahogy Kafka naplóival és prózájával kapcsolatban is felmerül a kérdés, illetve ellentmondás, hogy míg a prózájában sosem szerepel a zsidó szó, egyetlen írásában szerepel a zsinagóga kifejezés, addig a naplójában gyakorta reflektál az identitására. Reflektál a zsidóságára, az útkeresésre, a cionizmusra, az alija kérdésére. Miközben én a regényeimben az identitásválságról, az identitáskeresésről írok, és olyan individuális problémákról, amikkel mindannyian szembesülünk, addig szerkesztőként igyekszem reményt adni, vagy ha úgy tetszik, igyekszem pozitív alternatívákat és identitásopciókat felmutatni. Bizonyos értelemben nálam is kiegészíti egymást ez a két tevékenység.
Ennek ismeretében, sokan nem mernék feltenni a kérdést, én mégis megteszem, Ön milyen zsidó?
Olyan, mint a többiek: vívódó, útkereső, a múlt árnyaival viaskodó, másodgenerációs élményekkel szembenéző, közben a mai életben pozitív kötődéseket és közösségeket kereső, a zsidó kultúra újjáélesztésén dolgozó figura vagyok. Olyan, aki hol hullámvölgyeket él át, hol hullámhegyeket, aki hol örül annak, amit a közösségben átél, hol pedig elkeseredik, bírál, megpróbál a lehetőségekhez képest jobb állapotot elérni.
A magyar zsidóság hol tart az identitáskeresésben?
Azt hiszem, a mai magyar zsidóság kulturálisan nyitottabb, előrébb van, mint néhány évvel ezelőtt. Különösen a fiatalabb nemzedékben tapasztalni több nyitottságot, bátorságot, útkeresést, azok között, akik világjártabb nemzedékhez tartoznak, akik láttak működő, dinamikus közösségeket szerte a világban, akár Izraelben, akár másutt. Ezt a fajta elmozdulást látom, bizonyos kulturális újjáéledést, miközben vallási újjászületést kevésbé tapasztalni. Ennek is lehet látni halvány jeleit, de lényegesebben szerényebben, mint a kulturális önreflexió, a szekuláris identitáskeresés terén.
Letette az asztalra a Kafka macskáit. Mit tervez utána megírni?
Születtek elbeszéléseim, forgatókönyveken is dolgozom. Regényterv is van a fejemben, de erről még nem szívesen beszélek. Azt tudom mondani, nem üres a fiók. Akik élvezik majd ezt a könyvet, s akik élvezték a korábbiakat is, azok reménykedhetnek, lesz még folytatás, de addig is mindenkit arra biztatnék, hogy a Kafka macskáit olvassa el.
***
A Kafka macskái bemutatójára június 10-én Pécsett 17.00-kor a Nádor Galériában a POSzT OFF programjának keretében, 11-én Miskolcon 16.00-kor a Helynekemben, 12-én Debrecenben 14.00-kor a könyvheti pódiumon, 15.30-kor a Memento 70 konferencián, 15-én Szegeden 17.00-kor a Grand Caféban kerül sor.
Szántó T. Gábor június 13-án, pénteken 16.00-16.30 között dedikál Budapesten az Írók Boltjában, 16.40-kor pódiumbeszélgetésen vesz részt a Vörösmarty téren, utána 17.00-kor a Noran Libro-nál, 15-én vasárnap 11.00-kor ugyancsak a Vörösmarty téren a Noran Libro-nál dedikál.
