A vészkorszak áldozataira emlékeztek Zalaegerszegen
Gyászmegemlékezést tartottak, és zsidó emlékhelyet avattak a holokauszt 70. évfordulója alkalmából Zalaegerszegen, az egykori zsinagógában, a jelenleg városi hangverseny- és kiállítóteremként működő épületben vasárnap.
A megemlékező gondolatok előtt, Pajor Tamás: Rosenberg Dani című megindító dala csendült fel az egykori zsinagóga falai között.
A zsinagóga épülete emlékeztet a hajdani zalaegerszegi zsidó közösség szerepére a város életében, de egyben jelzi a közösség veszteségét is. A meggyújtott gyertyák hatmillió-hatszázezer zsidó áldozatért égnek – mondta a helyi hitközség elnöke. Siklósi Vilmos beszéde közben a kivetítőn a Jobbiknak az áprilisi országgyűlési választáson Zala megyében elért szavazati aránya volt látható.
A hitközségi elnök azt mondta: a zalaegerszegi zsidóságot megkérdezték a holokauszt-emlékév rendezvényeiről, a város közparkjában emlékművet állítottak a zsidó áldozatoknak, konferencián mutatták be a zsidóság életét a betelepülésüktől napjainkig, történetükről a közeljövőben könyv jelenik meg. Botfán Hüvös József (Hirschel Salamon) zsidó földesúrnak emelnek emléktáblát, akit, bár katolizált, agyonvertek a téglagyárban – emlékeztetett Siklósi Vilmos. Az elnök beszédének vége felé egy nyolc perces diaporámába felvillantották a hitközség 1995-2014 közötti életét. életét.
Heisler András, a Mazsihisz elnöke beszédében kiemelte, hogy soha többé nem engedhető meg, az a tragédia, ami a zsidó emberekkel történt. Nem ismétlődhet meg, hogy elvegyék, megnyomorítsák, üldözzék mások életét.
A megemlékezést követően Gyutai Csaba, Zalaegerszeg polgármestere (Fidesz-KDNP) felavatta az emlékhelyet az egykori zsinagógában. Hangsúlyozta, hogy az emlékhely csak összefogással jöhetett létre. Felidézte, hogy a 18. században néhány zsidó család érkezett Zalaegerszegre. A közösség hamar megerősödött, 1920-ban már 1800 zsidó család élt a városban. Több szervezetet hoztak létre, aktívan részt vettek a város életében, de a vészkorszakot sokan nem élték túl.
A helyi zsidó hitközség és a Béke-Shalom Baráti Társaság munkájának köszönhetően ma újra van zsidó élet Zalaegerszegen. Csak egymás kölcsönös megbecsülése vezethet el a békés együttéléshez – mutatott rá Gyutai Csaba.
A megemlékező beszédeket követően Schönberger András főrabbi és Fekete László főkántor vezetésével, gyászszertartással emlékeztek a mártírokra.
Az emlékhely vitrinjeiben zsidó jelképek láthatók, érintőképernyő segítségével a látogatók megismerhetik a zalaegerszegi zsidóság történetét. A kerámia járólapot Zalaegerszeg térképe borítja, amely a zsidó emlékhelyekre hívja fel a figyelmet. A tárlat különlegessége a zsidó embereket ábrázoló tükör, amely az előtte állók körvonalait is visszatükrözi.
A gyásznapon koszorút helyeztek el a gettó és a roma holokauszt áldozatainak emléktábláinál, és megemlékezést tartottak az izraelita temetőben.
Zalaegerszegen 1944 áprilisában kezdődött el a zsidó lakosok összeírása, május elején pedig létrehozták a gettókat. 3209 embert tartottak fogva, a deportáltakat szállító vonatok május végén indultak el a haláltáborok felé. Június végén kiürültek az egerszegi gettók, a deportáltak és a munkaszolgálatra elhurcoltak közül 1200-an soha nem térhettek vissza. (MTI, MAZSIHISZ)