Heisler: Nem az antiszemitizmus elleni küzdelem a legfőbb feladatunk, ez egy kényszerpálya
Breuer Péter szerkesztő, műsorvezető beszélgetett Heisler Andrással a Mazsihisz elnökével, a Kossuth Rádió Halljad Izrael című műsorában, a beszélgetés 2014. május 30-án hangzott el, alábbiakban az interjú szerkesztett változatát olvashatják.
Mi újság most a Síp utcában Elnök úr?
A Síp utcában zajlanak az események, nem unatkozunk, rengeteg dolgunk és tennivalónk van.
Először emlékezzünk meg arról a napról, amely során minden hívőnek van lehetősége, hogy az izraeli fővárosba elzarándokoljon, imádkozzon, megemlékezve Jeruzsálem egyesítésének napjáról.
Igen, valóban a héten volt Jeruzsálem napja (Yom Yerushalayim) napja, amit a közéletben nem nagyon ismernek, kevéssé emlékeznek meg róla, pedig ez egy nagyon fontos nap, ráadásul, ha a történelmi távlatokat nézzük, akkor Herzl Tivadar álma ott valósult meg.
Kicsit szeretném messzebbről kezdeni. Pár héttel ezelőtt volt egy vallásközi konferencia Tihanyban, ami a Nostra Aetate nevet viselte. Itt zsidók és nem zsidók emlékeztek meg közösen arról a pápai nyilatkozatról, amiben a katolikus egyház nagyon komolyan nyilatkozott a nem katolikus vallásokról, a hozzájuk fűzött viszonyukról. Onnantól kezdve változott meg formálisan is a kereszténység és a zsidóság közötti viszony, teljesen más attitűdök jellemzik ezt. Néhány évszázaddal ezelőtt voltak még hitviták, amely során zsidók áttérését próbálták meg elérni, ma a keresztény-zsidó párbeszéd egészen másról szól, egymás megértéséről, a közös értékek kereséséről.
Ha ötven évvel ezelőtt a pápai enciklika arról szólt, hogy mégsem a zsidóság volt Jézus gyilkosa, sőt, akkor mivel magyarázza, hogy a MAZSIHISZ egyik legfőbb feladata az antiszemitizmus elleni küzdelem? Mert ezek szerint, ha ez ellen küzdenek, akkor van antiszemitizmus.
A MAZSIHISZ-nek nem ez a főbb feladata, ez egy kényszerpálya. A MAZSIHISZ, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége, ami 24 taghitközséget jelent ebből a legnagyobb a budapesti (BZSH), de itt vannak a vidéki hitközségek és az ortodoxia is. Ez a szerveződés egy nagyon fontos érdekvédelmi funkciót betöltő szervezet, aminek az a feladata, hogy úgy védje a magyarországi zsidóság érdekeit, hogy az fennmaradhasson a jövőben, fejlődhessen, virágozhasson és az értékeivel gazdagítani tudja az egész országot.
Naponta többször is imádkozunk Jeruzsálem felé, hogy az olajfák tövében béke honoljon. A Síp utcában mikor lesz béke?
Szerintem soha, nem fog ott béke honolni, már azért sem, mert a zsidóságot soha nem jellemezte egy centrális irányítás. A zsidóság mindig is sokközpontú volt és a különböző centrumok mindig is a saját szemléletük szerint szerették volna felépíteni a közösségeiket, ezért ez a sokközpontúság mindig is sok vitát jelentett. A zsidóságban sosem uralkodtak dogmatikus elvek, hanem a vita, a beszélgetés jellemezte a közéletet. Meg vagyok győződve, hogy a Síp utcában soha nem lesz nyugalom, az egy más kérdés, hogy ennek az izgalomnak demokratikus keretek között kell zajlania. Vasárnap volt egy közgyűlésünk, ami abszolút demokratikus körülmények között zajlott, voltak olyan előterjesztések, határozati javaslatok, ahol a vezetőség akarata érvényesült és voltak olyanok, ahol nem. Ez a demokrácia része.
Napokon belül megalakul az új kormány. Milyen a kapcsolata a MAZSIHISZ-nek a kormányzattal?
Mondhatom, hogy ugyanolyan, mint a régivel, mert az új kormány, személyében lesznek változások, de ugyanazt az irányvonalat viszi, mint eddig. Konfliktusaink voltak a régi kormánnyal, úgy gondolom, hogy ha megalakul az új kabinet, akkor vele is, de úgy is gondolom, hogy az új kormány megalakulása arra is lehetőséget ad, hogy ezeket a konfliktusokat megoldjuk.
