Ma 40 éve halt meg Sztehlo Gábor evangélikus lelkész
„Voltak, akik „megértették az idők parancsát és volt bátorságuk cselekedni”; ennek értékét lehetetlen felbecsülni. – Sztehlo Gábor és a hozzá hasonló emberek az életükkel játszottak, amikor kiálltak az üldözöttekért.” (Schweitzer József)
Negyven éve, 1974. május 28-án halt meg Sztehlo Gábor evangélikus lelkész, a vészkorszak idején sok száz zsidó gyermek megmentője, 1945 után a Gaudiopolis gyermekköztársaság alapítója.
Sztehlo Gábor evangélikus lelkész 1944 márciusában kezdte el zsidó gyerekek mentését Raffay Sándor püspök megbízásából. Karácsonyig 32 otthonban szervezte meg a gyerekek ellátását a Vöröskereszt támogatásával. Sztehlo Gábor számára a gyermekek, felnőttek személyválogatás nélküli mentése szolgálat volt, amit nem akart, de nem is tudott volna visszautasítani. Hitének mélysége és hatóereje szinte felmérhetetlen. Tette mindezt derűvel, nyitott lélekkel.
1945 tavaszán a Weiss Manfréd által felajánlott területen létrehozta a Pax gyermekotthont, Gaudiopolis (Örömváros) nevű intézményt. 1961-től 1974-ben bekövetkezett haláláig Svájcban végzett lelkészi munkát. Tevékenységéért 1972-ben megkapta a Világ igaza címet. Nobel-békedíjra is felterjesztették.
Sztehlo Gábor ihlette Radványi Géza Valahol Európában című filmjét és főszereplőjét, az alkotásban szereplő gyermekek nagy része is Gaudiopolisból jött. A gyermekköztársaságról Szántó Erika készített dokumentumfilmet, majd tévéjátékot.
Sztehlo életében a magyar államtól semmilyen elismerést nem kapott, a hatalom nem tudott mit kezdeni vele, mert nem volt kommunista, az egyházak viszont túlságosan szabadelvűnek tartották. Az általa megmentettek és neveltek 1990-ben nevét viselő alapítványt hoztak létre, amely önálló életet kezdő állami gondozottakat támogat.
