Elfeledett soproniak – arcok, sorsok, áldozatok – emlékkiállítás nyílik az Ó és Új-zsinagógában
Elfeledett soproniak – arcok, sorsok, áldozatom címmel, a város zsidó közösségének történetét és a holokauszt idején való meghurcoltatását felidéző kiállítás nyílik május 29-én, csütörtökön 17:00 órakor, a soproni Ó- és Új-Zsinagógában.
Tárkányi Sándor, a város műemlék-felügyeletének vezetője, a soproni levéltár, múzeum és a helyi hitközség együttműködésében, az önkormányzat több millió forintos támogatásával megvalósuló, a tervek szerint október végéig nyitva tartó kiállítás szervezője az eseményen elmondta: sikerült számos olyan emléket fellelniük, amely eddig a városban lappangott, de a nagyközönség elé nem került.
A vészkorszak történéseit egykori dokumentumok, fényképek, valamint holokauszttúlélők és szemtanúk visszaemlékezései alapján eleveníti fel a tárlat, amely egy ötállomásos észak-amerikai bemutatkozási lehetőséget is kapott, tette hozzá.
Az idegenforgalmi szezonban látogatható, eddig üresen álló Új-Zsinagógában kap helyet a kiállítás nagyobb része. Az 1640 mártírra és a maroknyi túlélőre emlékeztető tablók, míg az Ó-Zsinagógában a közösség történetét elevenítik fel, ismert tagjainak egy-egy személyes tárgyát is bemutatva.
Ezek között említette a szervező Pollák Miksa irodalmár és rabbi feljegyzéseit vagy a vészkorszakot a közeli Brennbergbányán végigbujkáló, majd a soproni múzeum élére kinevezett Csatkai Endre munkaszolgálatos táskáját és csajkáját.
A kutató az MTI érdeklődésére elmondta: a Várkerület ingatlanviszonyainak kutatása közben szembesült azzal a ténnyel, hogy 1944-ig 77 ingatlan volt zsidók tulajdona a soproni belvárost körülölelő főutcán, de a teljes szám a városban a 200-at is elérte, ehhez még 150 üzlet társult.
Ekkor kezdett a helyi zsidóság történetének kutatásába, amelyhez a közösségnek a városból való 1526-os kiűzetéséig állt rendelkezésére valamicske anyag. Ebben van 1412-es sírkő, valamint héber nyelvű kódexlapok, közülük számos úgy maradhatott meg, hogy a középkori kiűzetés után ezekbe kötötték a levéltári iratokat.
A 19. század közepétől, Sopronba valló visszatérésük kezdetétől válik ismét tekintélyessé az emlékek köre. Ezek közé tartozik a közösséggel kapcsolatos számos fotó, nyomtatvány. (MTI)
