Ilan Mor: a holokauszt tagadása az antiszemitizmus egyik formája
A holokauszt tagadása az antiszemitizmus egyik formája – jelentette ki Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete szerdán Szegeden.
A vészkorszak hatmillió áldozatát kétszer ölték meg: egyszer, hét évtizede, amikor fizikailag megsemmisítették őket, majd másodszor is, amikor az emléküket próbálják meg lerombolni – mondta a diplomata a Szegedi Tudományegyetem, a Szegedi Zsidó Hitközség és a Jad Vasem Nemzetközi Holokausztkutató Intézettel közös megrendezett, A magyar holokauszt 70 év távlatából – a nagypolitikától a hétköznapokig című kétnapos konferencia megnyitóján.
A nagykövet hangsúlyozta, az antiszemita jelenségek ellen az oktatás segítségével lehet föllépni.
Ilan Mor köszönetet mondott a magyar kormánynak, hogy 2014-et holokauszt-emlékévvé nyilvánította. A diplomata reményét fejezte ki, hogy az esztendő végén magyarok és külföldiek visszatekintve elmondhatják, az emlékév elérte célját: emlékeztek a hetven évvel ezelőtt történtekre, és elindulhatott egy hosszú folyamat, amely lehetővé teszi, hogy a teljes magyar társadalom szembenézzen a vészkorszak időszakával.
szeged_konferencia_mti.jpg
Fotó: Kelemen Zoltán Gergely / MTI
Botka László (MSZP) polgármester felhívta a figyelmet a múlttal való szembenézés szükségességére, idézve a szegedi egyetem egykori jogászprofesszorra, Bibó István szavait: „azokat a burkokat, melyeket szenvedésből, sérelmekből, rossz lelkiismeretből maguk köré vonnak az emberek, csak a teljes igazság erejével lehet valamennyire is áttörni”.
A politikus szerint a valódi szembenézés helyett hetven évig „próbáltunk hallgatni, takargatni, szőnyeg alá söpörni”. Botka László véleménye szerint a jelenlegi magyarországi hatalom bátorítja azokat a kísérleteket, amelyek „tisztára mosnák a múltnak ezt az elmondhatatlanul tragikus fejezetét”.
„Az, ami történt, és ami most történik, mindannyiunk szégyene, mindannyiunk felelőssége” – hangsúlyozta a polgármester.
Randolph L. Braham, a City University of New York professor emeritusa a konferencia résztvevőihez intézett videoüzenetében kifejtette, az 565 ezer áldozattal járó magyarországi holokauszt különleges a maga módján, abból a szempontból, hogy míg Lengyelországban a náciknak és szövetségeseiknek öt évükbe telt a zsidóság meggyilkolása, Magyarországon néhány hónap elegendő volt a vidéki zsidóság deportálására – mondta a kutató.
Ez a „tömeggyilkossági rekord” úgy történhetett meg, hogy a Sztójay-kormány a „végső megoldáson dolgozók” rendelkezésére bocsátotta az államhatalom eszközeit, a rendőrséget, a csendőrséget és a hivatalnoki kart – közölte Randolph L. Braham.
