Bemutatták a Salgótarjáni úti zsidó temetőről készült albumot
Több mint 150 fekete-fehér képen mutatja be a VIII. kerületi Salgótarjáni utcai, zárt zsidó temető világát Tóth Vilmos történész új albumában. A Nemzeti Örökség Intézete (NÖRI) gondozásában megjelent kötetet szerdán mutatták be Budapesten a Magyar Nemzeti Múzeumban.
A VIII. kerületben található, 1874-ben megnyitott Salgótarjáni utcai zsidó temető a főváros és az ország egyik legjelentősebb sírkertje és műemléke – mondta el az album bemutatóján Radnainé Fogarasi Katalin (képünkön), a NÖRI elnöke.
„A magára hagyott temető hamarosan az enyészet martalékévá válik, ezért közös összefogással minden igyekezetünkkel azon leszünk, hogy megállítsuk a műemlékvédelem alatt álló sírkert lassú pusztulását” – hangsúlyozta az elnök, hozzátéve, hogy 2002 óta a temető műemléki védelem alatt áll, 2006-ban 24 sír a Nemzeti Sírkert részeként került oltalom alá, köztük Vázsonyi Vilmos politikus, miniszter; Weiss Manfréd nagyiparos vagy Kiss József költő nyughelye – tette hozzá.
„Munkatársaimmal azon dolgozunk, hogy a sírkert felkerüljön az UNESCO világörökségi listára. Az az álmom – ahogy a könyv szerzője, Tóth Vilmos is fogalmaz –, hogy Magyarország egyik legkülönlegesebb és műemlékekben leggazdagabb sírkertje nemzetközileg is számon tartott, ismert temető legyen” – hangsúlyozta.
Tóth Vilmos történész, az album szerzője és szerkesztője a kötet ismertetésekor elmondta: a Salgótarjáni utcai sírkert, ma már Budapest legrégebbi zsidó temetője. A Kozma utcai sírkert 1891-es megnyitásáig ez volt a pesti oldal egyetlen zsidó temetője, amelynek mai képe az 1920-as évekre alakult ki. Az 1950-es években még rendszeresek voltak a temetések, majd egyre ritkábbak lettek, a legutolsót 2004-ben tartották.
A történész hangsúlyozta: gyáriparos és nagykereskedő családok mauzóleumai és sírboltjai mellett jelentős rabbik, tudósok, művészek és politikusok nyugszanak a Salgótarjáni utcai temetőben.
A kötet szerzője megemlítette Bacher Vilmos, Bloch Mózes és Kaufmann Dávid nemzetközi rangú tudósokat, a rabbiképző egykori professzorait, valamint Fényes Adolf festőművészt és Zwack Józsefet.
Rámutatott arra, hogy a most megjelent kötet egyszerre szakirodalmi monográfia és fotóművészeti album, amelynek tanulmánya számos új és hasznosítható adatot tartalmaz várostörténeti, genealógiai, judaikai és síremlék-művészeti szempontból.
Az album képeit Nagy Károly Zsolt készítette, az előszót Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, valamint Schweitzer József nyugalmazott országos főrabbi írták.
Az eseményen mások mellett részt vett Boross Péter mellett Ilan Mor, izraeli nagykövet és Heisler András, a Mazsihisz elnöke is. (MTI)
