Hatvan éve írták alá az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát
Forrás: Le Parisien / Globusz.net
Bernard Kouchern francia külügyminiszter interjúban emlékezett meg az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának elfogadásáról. Az aktusra 1948-ban – vagyis épp hatvan esztendeje –, Párizsban került sor. A miniszter méltatta a dokumentum fontosságát, ugyanakkor jelezte: bár folyamatos fejlődésről van szó, illetve az emberi jogok bővülésének vagyunk tanúi, a folyamat mégsem egyetemleges, az elmúlt hatvan év során pedig rettenetes emberjogi visszaélésekre is sor került.
Ma már jól látható, hogy a miniszter egykori mentora, René Cassin által megfogalmazott deklaráció lényegében politikai szöveg, ami annak idején, miként ma is betölti a maga feladatát, ugyanakkor nem foglalkozik – egyebek mellett – például a gazdasági jogok kérdésével. Pedig a mai egyenlőtlenségek java része ebből, nem pedig a politikai szabadságjogok elégtelenségéből fakad.
Arra a kérdésre, hogy nem lehet-e igaza azoknak a kritikusoknak, akik kétségbe vonják a, főként nyugati értékeket tükröző Nyilatkozat egyetemes voltát, Kouchner azt feleli: annak idegén – egy világ-katasztrófa, azaz a második világháború után – számos olyan ország is egyetértett a dokumentummal, aláírta azt, mely nem nevezhető nyugatinak. Kínai, libanoni, chilei politikus neve is ott szerepel a listán. Ez végül is egy ENSZ-dokumentum, melynek regionális jelleget tulajdonítani nem lehet.
Kouchner, az Orvosok határok nélkül nevű szervezet egykori alapítója ugyanakkor megjegyzi: sok esetben olyanok sietnek a Nyilatkozatot idézni, akik épp az egyetemes értékekkel nem összeegyeztethető cselekedeteket akarnak takargatni. Épp ezért, francia kezdeményezésre meghirdették a „beavatkozás jogának” elvét, mely humanitárius katasztrófa esetén kifejezetten felszólít a védtelenekkel szembeni felelősségvállalásra. Kouchner szerint e téren rendkívüli fejlődésnek lehetünk tanúi, annak ellenére, hogy Zimbabwében, Kongóban épp úgy lehetetlen az egyetemes jogokat garantálni, mint Szomáliában, vagy Burmában.
Ott ahol egyelőre nincs előrelépés – nyilatkozta a miniszter – a dialógust igyekeznek ösztönözni, mint például Tibet esetében. A dialógusnak – jegyzete meg – újabb esélyei teremtődtek azzal, hogy az Egyesült Államokban Barack Obama lett az elnök.
