Áháre mot - Kedosim
Jom kipur: 05.09. 19:29 - 05.10. 20:39

ÖSSZEFOGLALÓ

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Proin rutrum, sapien vel interdum faucibus, nunc tortor lacinia urna, id gravida lacus mi non quam. Integer risus lacus, dignissim ut diam quis, gravida rutrum justo:

  • Vestibulum blandit molestie lectus, sed porta erat congue at.
  • Aenean feugiat hendrerit massa eget eleifend.

További magyarázatok, a szakaszhoz kapcsolódó tartalmalnk a teljes szakasz oldalán találhatóak meg.

Őrizzétek meg törvényeimet és rendeleteimet…

Jó szombatot, Shabat Shalom!

A Mazsihisz honlapjának hír és információszolgáltatása most megszakad a szombat ünnepének tiszteletére! A péntek esti gyertyagyújtás időpontja Budapesten: 19:09 óra, az ünnep kimenetele: 20:16 óra.


Szombat ünnepén a zsidó népnek vallási törvényei értelmében nem szabad munkát végeznie, beleértve ennek a honlapnak a frissítését is. A frissítések szombat estétől folytatódnak, pár órával az ünnep kimenetele, 20:16 óra után.

A Tórából ezen a héten a „ÁCHRÉ MOT” hetiszakaszt olvassuk fel zsinagógáinkban.

Egy gondolat az Heti szakaszból:
„Szólj Izrael fiaihoz és mondd nekik: Én vagyok az Örökkévaló a ti Istenetek. Egyiptom országának cselekedete szerint, amelyben laktatok, ne cselekedjetek és Kanaán országának cselekedete szerint, ahová én viszlek benneteket, ne cselekedjetek, törvényeik szerint ne járjatok; rendeleteimet tegyétek meg és törvényeimet őrizzétek meg, hogy járjatok szerintük; én vagyok az Örökkévaló, a ti Istenetek.” (Mózes 3. 17.2-4., Dr. Bernstein Béla fordítása)

j__szombatot_04_11.jpgj__szombatot_04_11.jpg

Áchré Mot
(Mózes 3. 16–18.)

Peszáh előtt néhány nappal a hetiszakasz jóvoltából egy másik ünnepünk, Jom Kippur kerül előtérbe. És szólt az Örökkévaló Mózeshez Áron két fiának halálát követően (16:1).

Rabbi Hijá bár Ábá mondta: „Niszán elsején haltak meg Áron fiai. Vajon miért van említve haláluk Jom Kippur kapcsán (a mostani szidra elején)? Azt tanítja, hogy miként Jom Kippur, úgy a cádikok halála is engesztelést hoz Izraelnek.”

„A hetedik hónapban, a hónap tizedikén, sanyargassátok lelketeket” (16:29)

Rabbi Ábrahám Jehosuá Hesel a lizsenszki rabbi kiváló tanítványa mondta e verssel kapcsolatban: „ha lenne elegendő erőm, akkor érvényteleníteném az összes közösségi böjtöt, melyeket parancsba kaptunk, mert gyengék vagyunk a hosszú és megterhelő gólesz (számkivetettség) miatt. Kettő, Tisá beÁv és Jom háKippurim kivételével. Hiszen az előbbi kapcsán emlékezünk elpusztult ékességünkről, a Szentélyről, ki lenne képes enni ilyenkor?! Az engesztelés szent napján pedig, mikor megtisztulunk minden vétkünktől és bűnünktől a Világ Teremtője előtt, kinek van szüksége evésre?!”

„Szombatok szombatja az nektek” (16:31). Jom Kippur egyedülálló az ünnepek között, ezért is nevezik szombatok szombatjának, mert a többi jeles nappal ellentétben tilos minden olyan munkavégzés ezen a napon, mely a „lélek jóllakatását” (ohel nefes: az ünnep előtt meggyújtott tűzről való főzés, dohányzás, ezeken túl a részben ide kapcsolódó közterületen való hordás) szolgálja.

A Misna összefoglalása: „Nincs különbség a szombat és az ünnepek között csak az ohel nefes vonatkozásában. Nincs különbség a szombat és Jom Kippur között: ha ezt (szombat) szándékosan megszegi, akkor emberek kezei (által éri a büntetés, megkövezés által), ha ezt (Jom Kippur) szándékosan megszegi, akkor kárét büntetésben részesül, vagyis nem emberi, hanem égi bíróság mondja ki ítéletét).

„Őrízéttek meg a törvényeimet és rendeleteimet, melyeket megtesz az ember, hogy éljen általuk”(18.5). Ezzel kapcsolatban jegyzi meg a Máhársám: „a Tóra ezen a helyen figyelmezteti Izrael fiait, hogy nem csupán a Szinájon átadott parancsolatokat kell megőrizniük, hanem azokat is, melyeket különböző időszakban élt rabbik rendeltek el („melyeket megtesz az ember”). Miként bölcseink a Talmudban tanították: „Jerubáál (Gideon) olyan a nemzedékében, mint Mózes a nemzedékében…Jiftách a nemzedékében olyan, mint Smuel a nemzedékében”.

Rabbi Eliezer Hálévi Hurwitz máshová helyezi a hangsúlyt, elsőként felidézi az Atyák fejezetében (2:2) tanultakat: „jó a tóratanulás dereh erec–cel”. E kifejezés legalább kétféleképpen értelmezhető, egyaránt jó, ha civil foglalkozásnak, illetve ha illemtudó viselkedésnek fordítjuk. Ráv Hurwitz szerint amellett, hogy a zsidó hagyomány értékeit megőrizzük, fontos hétköznapi tevékenységeink során („melyeket megtesz az ember, hogy éljen általuk”) a derech erec előírásait alkalmazni.

R. Johanán mondta R. Simon ben Jehocádák nevében: Minden tórai tilalmat át lehet hágni annak érdekében, hogy az ember életben maradjon, hármat leszámítva: a bálványimádás (ávodá zárá), a tiltott szexuális kapcsolatok (giluj árájot) illetve a szándékos vérontás (sfichut dámim) tilalmát.

Honnan tudjuk, hogy az élet védelmében át lehet hágni a micvákat? Mert írva van, hogy azért kapta azokat az „ember, hogy éljen általuk”, nem pedig, hogy meghaljon miattuk.

R. Meir mondta: Honnan tudjuk azt, hogy ha egy nem zsidó foglalkozik a Tórával, akkor olyan lehet, mint a főpap?

R Meir idézi e fenti pászukot, és rávilágít: nem kohanitákról, levitákról, vagy éppen jiszráelhez tarozókról ír a Tóra, hanem minden emberről.

Darvas István
rabbi / Forrás: OR-ZSE


Kapcsolódó cikkek

Categories:
Ezek is érdekelhetnek
********************
[pvt_monthly_toplist post_type="post" limit=3]
[pvt_weekly_toplist post_type="post" limit=3]
[pvt_daily_toplist post_type="post" limit=3]
Search toggle