Heisler András: a helyzet komplex értékelése vezetett Zoltai Gusztáv lemondásához
A helyzet komplex értékelése vezetett Zoltai Gusztávnak, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) ügyvezető igazgatójának szerdai hatályú lemondásához – mondta Heisler András, a Mazsihisz elnöke csütörtökön az MTI-nek.
Zoltai Gusztáv lemondását azzal indokolta, hogy az idén betölti 79. életévét, és munkakörének ellátása egyre nagyobb megterhelést jelent számára. Az indoklásban az is szerepel, hogy „mint holokauszttúlélő számára a Magyarországon kialakult közéleti légkör olyan, amelyben nem kíván a továbbiakban a zsidó közösség vezetője lenni” – ismertette Zoltai Gusztáv levelét a Mazsihisz elnöke.
zoltaiguszt__v_mti_foto.jpg
Fotó: Kovács Attila / MTI
Heisler András összegzése szerint Zoltai Gusztáv döntésében szerepet játszhatott a személyes megfontolás, illetve egészségi, szakmai meggondolások, valamint a Mazsihisz gazdálkodásának átvilágítása és a jövőbeli feladatok ismerete is.
Megjegyezte: Zoltai Gusztávnak a napokban volt egy nagyon indulatos nyilatkozata a német megszállás áldozatainak a fővárosi Szabadság térre tervezett emlékművével kapcsolatban.
A Mazsihisz elnöke kiemelte: a sajtóban elterjedt híresztelésekkel ellentétben a Mazsihisz mostani átvilágítása nem érintette sem a Kozma utcai temető, sem a Zsidó Múzeum liftberuházásának ügyét, ugyanis ezek 2011-ben zajlottak, az átvilágítás pedig nem ezzel az időszakkal foglalkozott, az szervezeti, jogi, gazdasági területen zajlott. Az átvilágítást az általuk kiírt pályázaton győztes cég végezte el jó minőségben – tette hozzá.
Elmondta, hogy a vasárnapi vezetőségi ülésen tárgyalják meg, miként választják meg a Mazsihisz új ügyvezető igazgatóját.
Heisler András hangsúlyozta: a Mazsihisz értékközpontúan közelíti meg a német megszállás áldozatai emlékművének kérdését, és nem kíván belefolyni a pártpolitikai csatározásokba. Véleménye szerint a sok tiltakozás azonban azt jelzi, hogy ez nem „zsidó ügy, hanem a magyar társadalom ügye”.
Emlékeztetett arra: tiltakoztak az ellen, hogy Budapest egyik fontos közterén olyan emlékművet állítsanak fel, amelynek az üzenetét hamisnak tartják. A Mazsihisz azon túlmenően, hogy az álláspontját markánsan megfogalmazta és megfogalmazza, más akciót nem kezdeményezett, és formálisan nem csatlakozott egyik megmozduláshoz sem.
Hangsúlyozta: tisztában vannak azzal, hogy nincs akkora erejük a civil mozgalmaknak, hogy a hatalom akaratát megakadályozzák, ha az fel akarja építeni az emlékművet, akkor fel is építi, „mi meg nagy ívben el fogjuk kerülni”.
Felhívta a figyelmet arra: a kormányzat kommunikációja szerint a német megszállás összes áldozatának akarják emelni az emlékművet, ez pedig a Mazsihisznek azért nem felel meg, mert ebbe beletartozhatnak azok is, akik az áldozatokat eredetileg üldözték, de a későbbiekben ők is áldozattá váltak. „Ezen a helyen és ebben az időpontban ezt a szobrot” ne valósítsák meg – jelentette ki.
Mint mondta, a kormányzat és a Mazsihisz között felmerült kérdésekkel kapcsolatban mindig a párbeszédre helyezték a hangsúlyt, de egyelőre nem keresték meg őket, most pedig még az Orbán Viktor miniszterelnök által februárban levélben kért türelmi időben vannak. (MTI)
