„Az áradattól való félelem ott élt az ókori emberek kulturális tudatalattijában”
Forrás: STOP
Az áradat, amely hétezer évvel ezelőtt elöntötte Izrael földjét, s elnyelt hét kőkorszaki települést, lehetett a bibliai özönvíz „prototípusa” – állítja egy brit tengeri régész.
Sean Kingsley teóriáját az Angol-izraeli régészeti társaság közlönyében publikálta. A régész szerint a Karmel-heggyel szemben, a Földközi-tengerben 12 méter mélységben nyugvó falvak szolgáltatják az eddigi legszilárdabb régészeti bizonyítékokat, amelyek segítségével meghatározható Noé özönvízének időpontja. A leletek között házak, szentélyek maradványai, sírok, műhelyek, kőeszközök találhatók.
„Mi meggyőzőbb tudományos szempontból: az Izraeltől távoli, fekete-tengeri özönvíz elmélete az Ararát-hegyén megfeneklett állítólagos bárkával, vagy hat elsüllyedt kőkorszaki falu a Biblia földjének kellős közepén?” – tette fel a kérdést Sean Kingsley a The Jerusalem Post című izraeli napilapnak adott telefoninterjúban.
A brit régész hozzátette, hogy a helyszín, amelyet Ehud Galili izraeli archeológus tárt fel negyedszázados ásatásai során, „az egybeesések meggyőző egyvelegével” szolgál.
Ehud Galili viszont cáfolja brit kollégája elméletét. – „Leleteink tanúsága szerint a falvak nem természeti csapás következtében néptelenedtek el, hanem a tengerszínt lassú, folyamatos emelkedése miatt, ami az egész világon megfigyelhető volt. Mivel a folyamat igen lassú volt, ez nem volt egy olyan jelentős esemény, amelyre az emberek egész életük folyamán emlékeztek volna” – hangsúlyozta Ehud Galili.
Az izraeli régész megjegyezte, hogy az Ázsiát sújtó pusztító szökőár után a tudósok múltbéli óriási természeti katasztrófák nyomait kezdték el kutatni.
„Nem találtunk semmiféle bizonyítékot, amely arra utalna, hogy egy szökőár, vagy más természeti csapás okán kerültek volna ezek a falvak víz alá, annak ellenére, hogy tudjuk a Földközi-tenger térségét egykoron cunami sújtotta” – tette hozzá Ehud Galili.
Sean Kingsley, aki magát ateistának vallja, öt éve kezdte kutatni Noé özönvízének eredetét, mivel izgatta, hogy miként születnek a mítoszok, ahogy az is, miként kapcsolható össze bibliai történetet a globális felmelegedéssel.
„Az alternatív elmélet, amely a Fekete-tengerből eredezteti a Kr.e. 5600 körül a bibliai özönvizet, megkérdőjelezhető, mivel a tengerfenéken soha nem leltek településekre, vagy sírokra” – mondta Sean Kingsley.
Független kutatók érdekesnek, ám kétségesnek tartják Sean Kingsley elméletét.
„Kétséges, hogy egyenes összefüggést lehet találni a bibliai történet és elsüllyedt kőkorszaki települések között. Ugyanakkor ezek a leletek azt bizonyítják, hogy a világ ezen részét többször is sújtotta a történelem folyamán pusztító árvíz. Tehát az áradattól való félelem ott élt az ókori emberek kulturális tudatalattijában” – mondta az elmélettel kapcsolatban Shimon Gibson, a University of North Carolina régészprofesszora.
