Navracsics: Ha néha nehéz is, de lehetséges az együttélés
Együttélésre vannak ítélve a magyarországi közösségek – hangsúlyozta Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes a Kisebbség és többség között – A magyar és a zsidó/izraeli etnikai és kulturális tapasztalatok az elmúlt századokban című tanulmánykötet bemutatóján kedden Budapesten.
Kisebbs__g___s_t__bbs__g_k__z__tt.jpgA Balassi Intézet rendezvényén a kormányfő helyettese rámutatott: a civilizáció fejlődésével az a tendencia figyelhető meg, hogy a közösségek közötti konfliktusok megoldása intézményes kereteket nyer.
Navracsics Tibor úgy fogalmazott: „ha néha nehéz is, de lehetséges az együttélés”, amihez szerinte nagyon sok jóakaratra van szükség.
Mint mondta, a kisebbségekkel való együttélés „legszebb és legtragikusabb története” a hazai zsidó közösség története, a magyar-zsidó együttélés, illetve az anyaország és a zsidó diaszpóra kapcsolata.
Beszélt arról, hogy a 20. század a nacionalizmusok százada, amelynek egyik legizgalmasabb témája a népek együttélése. A közösség képződése azzal kezdődik, hogy egy másik közösséggel szemben meghatározzák magukat, innen azonban könnyű eljutni a konfliktusig – tette hozzá.
Emlékeztetett arra: a három évvel ezelőtti konferenciából – amelynek ő volt a fővédnöke – készült ez a tanulmánykötet, a szerzők listáját és a témákat illetően pedig nagyon színes a paletta. A könyvben található zenetörténeti munka, levelezés, archívumfeldolgozás, valamint politikatudományi értekezés többség és kisebbség viszonyáról.
Hatos Pál, a Balassi Intézet főigazgatója elmondta: intézményük feladata „a magyar kulturális örökség bemutatása és kölcsönhatásba hozása más hagyományokkal”. Közölte: „ki kell törnünk az egyedül vagyunk szemléletmódból”, mert ha ez megvalósul, akkor lehet csak igazán ismertetni a magyar kultúrát.
Szólt arról: 1944-ben és az azt megelőző évtizedekben nagyon súlyos tragédia történt a magyarság és a zsidóság kapcsolatában, mert a magyar állam megtagadta állampolgárainak százezreit, akiket megfosztottak nemcsak a vagyonuktól, hanem életüktől is.
Novák Attila, a kötet szerkesztője rámutatott: a könyvben vannak kifejezetten a magyar zsidó történetírással foglalkozó tanulmányok, de vizsgálják azt is, hogy a kisebbség és a többség milyen fizikális és intellektuális kapcsolatban vannak egymással.
Kiemelte: a kötet megjelenése kulturális, diplomáciai folyamatot indított el, s a könyvnek Tel-Avivban, a diaszpóra-kutatóközpontban is volt bemutatója. (MTI)
