Baljós jelek
Tősér István / Forrás: Népszabadság
Nem tudom miért, de közbeszédünkben nincs kellően kibeszélve a rasszizmus, antiszemitizmus témája. Úgy vélem, a legnépszerűbb médiumokban is csupán alkalomszerűen jelentkezik ennek a komoly szociológiai, társadalmi problémának tálalása, és az is rendkívül sarkosan, ideológiai hatás által determináltan.
Nem tudom miért, de közbeszédünkben nincs kellően kibeszélve a rasszizmus, antiszemitizmus témája. Úgy vélem, a legnépszerűbb médiumokban is csupán alkalomszerűen jelentkezik ennek a komoly szociológiai, társadalmi problémának tálalása, és az is rendkívül sarkosan, ideológiai hatás által determináltan.
Az un. jobboldali médiumok, szinte tagadják, hogy egyáltalán létezne rasszizmus vagy antiszemitizmus hazánkban. A baloldalra sorolt médiákban, már jóval árnyaltabb képet kapunk a valóságról, de a valódi szókimondás hiányát ott is érzem.
Egy baráti beszélgetés során egyik rendes szomszédom arról beszélt, hogy Magyarországon több cigány lesz lassan – jelenleg 1 millió 200 ezerre taksálta létszámukat –, mint magyar. Mintha az a szerencsétlen sorsba született roma lenne a magyar sors sírásója. Holott a 2001-es népszámlálás során 190 ezer magyar állampolgár vallotta cigánynak magát, ami az általánosan elfogadott nézetek szerint egyharmada a valódi aránynak. De ugyanilyen túlzások hangzanak el, amikor a nagyfülű, nagyorrú zsidók arányát becsülik meg a gazdasági, politikai és kulturális életben kulcsszerepet betöltő posztok terén. Tehát a képlet a következő.
A szociális pénzek „elherdálásááért” a romák, a „tűzközeli” helyek birtoklásáért pedig a zsidók a felelősek. Sajnos tény, hogy ez a nézet már-már közfelfogásként jelentkezik. Egyre gátlástalanabbul hintik az igét a nem valós számokra alapozott borozgatások, baráti beszélgetések során azok, akik azzal keltik a „tárgyilagosság” látszatát, hogy nekik van egy zsidó vagy cigány barátjuk, így sem rasszizmussal, sem antiszemitizmussal nem vádolhatók.
Számomra nem az aggasztó, hogy melyik párt kerül majd hatalomra, mert valódi elképzelése az elfogadható gazdasági modellről egyiknek sincs. Sokkal inkább a lassan össztársadalmivá váló ellenségkép alkotás, ahelyett, hogy konszenzusra törekvés mellett a valós gazdasági, társadalmi probléma megoldási képletét alkotnánk meg.
Ez a valódi szociológiai értelemben is vett baljós jel.
