Deutsch László főrabbi: nem volt értéke az emberi életnek a holokauszt idején
Nem volt értéke az emberi életnek a holokauszt idején, amikor megkülönböztették, üldözték a zsidóságot és 6 millió európai, ezen belül 600 ezer magyarországi áldozata lett a népirtásnak – mondta Deutsch László főrabbi a budapesti gettó felszabadításának 69. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen pénteken a budapesti Dohány utcai zsinagógában.
A Budapesti Zsidó Hitközség rendezvényén a főrabbi úgy fogalmazott: „sebeink, amelyeket a vészkorszakban az emberi gonoszság ejtett rajtunk, soha nem tudnak begyógyulni, mert begyógyíthatatlanok”. Nemcsak a német nácik, hanem sok más ember, köztük a magyarországi hatóság képviselői is részt vettek a deportálásban – mondta Deutsch László.
gett__felszabadul__s_69_megeml__kez__s.jpg
Fotó: Bruzák Noémi / MTI
A főrabbi hangsúlyozta: az anyagi károkat lehet pótolni, de az emberi veszteségeket soha, ezért „soha nem felejtjük mártírjainkat”, a „maradék” – az életben maradtak – pedig Istent dicsőítik megmenekülésükért. Kitért a bibliai Jób sorsára is, ő több gyermekének elvesztése után újra tudta kezdeni az életét, és ismét lehettek gyermekei.
Mint mondta, az évforduló alkalmából örülhetnének, hogy 69 éve felszabadult a budapesti gettó, de a vészkorszak idején a többség odaveszett, „könyörtelenül meggyilkolták” őket. Ezért emlékezni és emlékeztetni kell a mártírokra, „akiket soha nem felejtünk”, akiket embertelenül elhurcoltak otthonaikból és „lelketlenül, szívtelenül elpusztítottak”. Ugyanígy emlékezni kell a „hős katonákra”, akik lerombolták a gettó falait, és az embermentőkre is, akik életüket kockáztatták – állapította meg.
Ilan Mor, Izrael magyarországi nagykövete elmondta: a fővárosi gettóban életben maradt 70 ezer zsidó ember, akiket a Vörös Hadsereg mentett meg, így a szovjet katonák jelentették a zsidóságnak a megmenekülést a náci pokoltól, s ezt a történelmi tényt nem lehet elvitatni. A magyar társadalomnak tudomásul kell vennie mindenkinek a fájdalmát, ezek közül egyet sem lehet kicsinyíteni – hívta fel a figyelmet.
A nagykövet rámutatott: a holokauszt 70. évfordulója alkalmas arra, hogy megbocsásson egyik fél a másiknak, a polgárok egymásra találjanak, „a társadalom kibéküljön önmagával”, és felvegyék a küzdelmet az antiszemitizmussal. A nemzeti megbocsátást hátráltatja, ha valaki ideológiai okokból át szeretné íratni a történelmet, minden ilyen próbálkozás akadályozza a gyógyulást – jegyezte meg.
Vámos Tibor akadémikus arról beszélt, hogy az emlékezés „az élőknek szól és a jövőt alakítja”. A történelemben visszatérő ciklussággal megjelennek a gyilkos indulatok, „a gonoszság ezer arca”, ami a tudatlanságból és az irigységből fakad. A holokauszt idején „a bűnbakok ideológiája” állampolitikai szintre emelkedett, antiszemitizmusba és a háború elvesztésébe kergette az országot, s a deportálások 51 napja 20 ezer csendőr kíséretében ennek volt a végjátéka – emlékeztetett.
A megemlékezésen részt vettek politikusok, közéleti személyiségek, a magyar zsidóság vezetői, a művészvilág számos tagja valamint a diplomáciai testület tagjai és több egyház képviselője is. (MTI)
