Hitélet nélkül nincs közösség – Szombathelyen ülésezett a Mazsihisz Elnökök Tanácsa
MAZSIHISZ
Szombathely a nyugat királynője – fogalmazott köszöntőjében Márkus Sándor, a Szombathelyi Zsidó Hitközség elnöke vasárnap a Mazsihisz kihelyezett Elnökök Tanácsa gyűlésén.
A találkozón néhány kivételtől eltekintve a Mazsihisz összes taghitközségének képviselője megjelent a Heisler András elnök által meghirdetett rendezvényen – beleértve Tordai Pétert, a Budapesti Zsidó Hitközség és Deblinger Eduardot, a Magyarországi Autonóm Orthodox Izraelita Hitközség elnökeit.
A szombathelyi elnök bevezetőjében igyekezett meghatározni a tanácskozás hangulatát: „hitélet nélkül nincs közösség” – hangsúlyozta, majd kiemelte, hogy a létszámában egyre fogyatkozó vidéki közösségek létükért és fennmaradásukért küzdenek.
Heisler András, a Mazsihisz elnöke előadásában áttekintést adott a szervezet működéséről, érdekképviseleti munkájáról, a Magyar Holokauszt – 2014 Emlékév eseménysorozatáról és külön kitért a taghitközségek elnökei által írásban feltett kérdésekre.
Az elhagyott vidéki temetők kezelésével kapcsolatban a régiónkénti saját hatáskörben történő feladat ellátására tett javaslatot, amiben az önkormányzatok aktívabb bevonását kérte – szólt még a temetők kezelése szakmaiságának fontosságáról.
A Mazsihisz elnöke kiemelte a budapesti és a vidéki zsidóság közötti együttműködési formák megújításának fontosságát. Tordai Péter, a Budapesti Zsidó Hitközség elnökeként ebben a munkában aktív és konstruktív együttműködést ígért. Az idősek szociális ellátásának tapasztalatairól részletes tájékoztatást adtak a szociális otthonokat fenntartó vidéki és budapesti vezetők.
A Mazsihisz elnöke hangsúlyozta: „az időseket ellátó szociális intézmények a jövőben fontos elemei lehetnek a holokauszt túlélők gyermekei számára, akik közül sokan most érik el a nyugdíjas kort – hangsúlyozva, hogy számukra kárpótlás már nem fog járni és a gazdasági folyamatokat látva, a jövőbeni nyugdíjak színvonala nem sok jót sejtet.” A témához kapcsolódóan Zoltai Gusztáv ügyvezető a szövetség gazdasági helyzetéről adott részletes tájékoztatást.
A hozzászólások zömében megerősítették az elnök által felvetett „temetői” koncepciót. A decentralizáció melletti érvek mellett a vidéki elnökök a források szűkösségéről beszéltek. Megállapodtak abban, hogy a 2014. évi februári vezetőségi ülésre a téma egyik szakértője Siklósi Vilmos, a Zalaegerszegi Hitközség elnöke fog írásos előterjesztést tenni.
A találkozón kritikai hangok is elhangzottak az őszinte, ám végig rendkívül kultúrátlan folyó párbeszéd során: komoly bírálatot kapott az idei „Luah”, a zsidó naptár színvonaltalansága.
Néhányan, a zsidók egymás feljelentgetése ellen emeltek szót, kérve a Vezetőség állásfoglalását e kérdésben, és többen az úgynevezett uratlan vagyonnal kapcsolatos lépések hiányát kifogásolták.
Az Elnökök Tanácsa elfogadta azt a fontos dokumentumot, amelyben az összes taghitközség elnökének aláírásával hitelesítve intéztek kérést a Miniszterelnökséget vezető államtitkár, Lázár János felé a Józsefvárosi-pályaudvar épületébe tervezett, a Holokauszt gyermekáldozatai emlékhely kialakításának hiteles történelmi megközelítése tárgyában.
Amely dokumentumot a szövetség időközben megküldte Lázár János Államtitkár úrnak és másolatban, a témában közvetlenül érdekelt Dr. Schmidt Mária főigazgató asszonynak.
Az Elnökök Tanácsa gyűlése a délutáni mincha imádsággal zárult, amit a rendezvényen résztvevő, ott tanítást adó Radnóti Zoltán rabbi vezetett le.
BejegyzésMagyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége által
