Hasmóneus-kori épületet tártak fel Jeruzsálemben
Először találtak Hasmóneus-kori épületmaradványokat Jeruzsálemben – jelentette be az Izraeli Régészeti Hivatal (IAA), amely szerint a leletek segítenek kitölteni az ókori város történetének egy hiányzó fejezetét.
A romokat a Jeruzsálem legrégebbi negyedének számító Dávid városában lévő Givati parkolóhelynél folytatott ásatások során tárták fel. A több éve zajló munkálatok során már számos lenyűgöző lelet került a felszínre, többek közt egy Második Templom korabeli épület és a bizánci időkből származó kincsek. A közelmúltban pedig egy 1700 éves átoktáblát fedeztek fel egy római kori palota romjai közt.
Az IAA régészei, Doron Ben Ami és Yana Tchekhanovets szerint a Jeruzsálemben folytatott kiterjedt ásatások ellenére a város régészeti leletei között nem voltak Hasmóneus-kori épületekből származók – olvasható a LiveScience című tudományos ismeretterjesztő portálon. A Hasmóneus-dinasztiát Makkabeus Simon alapította i.e. 140-ben. A dinasztia uralkodott Júdea felett egészen i.e. 37-ig, Nagy Heródes hatalomra kerüléséig.
„A Jeruzsálem különböző részein feltárt erődítménymaradványoktól, illetve edényektől és egyéb kisebb leletektől eltekintve, a Hasmóneus-kori városnak eddig egyetlen épületét sem tárták fel” – húzták alá közleményükben a régészek, hozzátéve, hogy a mostani felfedezés segít kitölteni a város történetének egy hiányzó fejezetét.
A régészek szerint a Iosephus munkáiban fellelhető történelmi feljegyzésekből már jól ismert Hasmóneus-kori város most egy csapásra kézzel fogható alakot öltött. Iosephus Flavius zsidó történetíró és hadvezér munkái az ókorkutatás legfontosabb forrásai közé tartoznak. Nevéhez fűződnek többek között az 1. századból származó A zsidó háború és A zsidók története című írások.
Az IAA munkatársai szerint a Hasmóneus-kori épület, a maga lenyűgöző szerkezetével, csupán az elmúlt hónapokban került a felszínre. Az építmény négy méter magas és több mint egy méter vastag mészkőfalaival 64 négyzetméteren terül el.
Az épület belsejében edényeket és pénzérméket találtak a szakemberek, akik az utóbbiak segítségével tudták azonosítani a lelet pontos korát. A régészeti hivatal kutatói úgy vélik, hogy az épület munkálatai az i.e. 2. század elején kezdődtek és a Hasmóneus-korban folytatódtak, ekkor végezték a belső szerkezet legnagyobb változtatásait. (MTI)
