Zsidó jövő Európában – pódiumbeszélgetés a berlini magyar nagykövetségen
Zsidó jövő Európában címmel tartottak pódiumbeszélgetést kedden a berlini magyar nagykövetségen magyar és német zsidó fiatalok részvételével.
A nagyjából nyolcvan fős, többnyire németekből álló közönség előtt folytatott beszélgetést felvezető beszédében Czukor József nagykövet kiemelte, hogy Magyarországon él a harmadik legnagyobb európai zsidó közösség. Tagjai „honfitársaink, magyarként azonosítják magukat” – mondta a diplomata.
Hangsúlyozta, hogy a magyar kormány vállalja a magyar államnak és hatóságainak a holokausztban viselt felelősségét. Utalt arra, hogy Magyarországon 2014 a holokauszt emlékéve lesz.
A nagykövetség több mint egy éve szervez nyilvános fórumokat az európai zsidóságról az Initiative Schalom nevű németországi mozgalommal. A rendezvénysorozatot azért is szervezik, mert „vannak gondjaink”, és nem csupán Magyarországon, hiszen az antiszemitizmus nem csak magyar jelenség, és közösen kell harcolni ellene Európában – mondta Czukor József.
Fiatalokkal másodszor tartottak pódiumbeszélgetést. Főleg a magyar zsidók helyzetéről volt szó. A beszélgetésen, amelyben négy magyar és három német huszonéves zsidó fiatal vett részt, egyetértés volt abban, hogy az utóbbi időszakban kedvező fejlemények indultak el.
Elhangzott egyebek között, hogy fontos a „pozitív identitás erősítése, hogy ne csak a holokauszt által azonosítsuk a saját zsidóságunkat”.
A magyar kormányra vonatkozó bírálatokkal kapcsolatban egy magyar résztvevő kiemelte, hogy a szembenézés a múlttal nagy megpróbáltatással járó „emlékezetmunka”, amely „sebek föltépéséről szól”, és nem lehet elvégezni külső nyomás alatt, ezért károsak a „helyzetet végletekig hiszterizáló” bírálatok.
A magyar zsidóság a társadalmi és gazdasági helyzetét tekintve „köszöni szépen, jól van (…), ellentétben a cigánysággal” – emelte ki az egyik résztvevő, hozzátéve, hogy a romák helyzetén kell javítani, „az igazi gyűlöletprobléma” pedig a romák és melegek elleni gyűlölet.
Német részről egyebek mellett hangsúlyozták: „ellentmondásos”, hogy miközben elindult egy sor pozitív folyamat, „a budapesti belváros közepén Horthy-szobrot emelnek”, és a nemzeti tantervben „fasiszta írók műveit ajánlják” a diákoknak. Az egyik német résztvevő kiemelte, hogy „konkrét, határozott és feltétel nélküli elhatárolódás szükséges a fasiszta, antiszemita nézetektől”, és Európában, „barátok között” mindenki jogosan teszi szóvá, ha úgy érzi, hogy ez nem történik meg úgy, ahogyan kellene. (MTI)
