Diákok készítettek kisfilmeket a holokauszt borzalmairól
A középiskolai történelemtanításban alternatív oktatási módszert jelenthet a digitális történetmesélés, derült ki a „Mindenkinek van egy filmje” – Digitális történetmesélés: oktatás – önismeret – önkifejezés című tematikus rendezvényen, ahol bemutatták azokat az egy-két perces kisvideókat is, amelyeket középiskolás diákok készítettek a vészkorszakról.
A kisfilmek bemutatásával zárult le a „Soá családi narratívái” elnevezésű projekt leglátványosabb szakasza. Ennek részeként vettek részt szerte az országból középiskolai pedagógusok az Anthropolis Egyesület képzésén, ahol elsajátíthatták a digitális történetmesélés technikáját és felhasználási lehetőségeit, hogy aztán iskoláikba visszatérve saját pedagógiai módszereik szerint szakkörökben foglalkozzanak a diákokkal, akik elkészíthetik saját kisfilmjüket.
A projektben résztvevő diákok feladata az volt, hogy keressenek a holokauszttal összefüggő olyan történeteket vagy tárgyi emlékeket, amelyekhez valamilyen módon személyesen is kötődnek. Ezekhez aztán fotókat, képanyagot kellett keresniük, majd egy rövid forgatókönyvet írni, és saját szavaikkal elmondani, rögzíteni a történetet. Végül a képek és a hanganyag összekomponálásával születtek meg a hol megrázó, hol elgondolkodtató, vagy éppen bájosan szelíd kisfilmek.
„A történelem oktatását segíti az az alternatív megközelítés, hogy az eseményekben megkeresik a diákok a személyes szálat, megélhető személyes vonatkozásokat, ezáltal jobban megértik a múltat, feldolgozzák a történelmi eseményeket, és elmélyítik ismereteiket ezen a területen” – mondta el a hétvégén a Kossuth klubban zárult projektről Mihalkó Viktória, az Anthropolis Egyesület vezetője.
„Ezek a videók nem úgy filmek, ahogy azt egy professzionális filmrendező elkészítené; bizonyos értelemben számomra ezek meggyőzőbbek, őszintébbek” – mondta el Sándor Pál, Kossuth-díjas filmrendező, aki arra hívta fel a hallgatóság figyelmét, hogy ami vászonra kerül és képes hatni, arra onnantól érvényes filmes eszközként kell tekinteni, legyen az egy pohár víz, vagy egy ismeretlen arc egy régi fényképen.
A projekt keretében a szervezők elkészítenek egy DVD-t, amelyet oktatási segédanyagként használhatnak a tanárok az iskolákban. A szervezők abban bíznak, hogy az Európai Unió Európa a polgárokért programjának keretében létrejött sikeres projekt után a módszert több iskola is átveszi, és érdeklődést mutatnak majd az oktatásszervezésért felelős kormányzati szervek is, különös tekintettel a küszöbön álló Holokauszt emlékév programsorozatra. (MTI)
