Volt egyszer egy makói zsinagóga
Szabó Imre / Délvilág napilap
Makó / Jövőre lesz száz éve, hogy átadták az azóta már lebontott neológ zsinagógát Makón. A helyi Kecskeméti Ármin Egyesület most emlékhelyet tervez állítani a páratlan szépségű épület, egyúttal az egykori városi zsidó közösség tiszteletére.
Felemelő érzés volt belépni. Tágas volt, mégsem rideg. Ha magam elé idézem, a kék és az arany jut eszembe először. Ezek a színek uralták. Fényt, fenségességet, magasztosságot és méltóságot sugárzott – meséli a nyugdíjas pedagógus Gonda Júlia, a templomalapító Löwinger Miksa unokája a valaha volt makói neológ zsinagógáról. Volt egy fehér csipkés kék ruhája, és kislányként ezt viselte, amikor a templomba ment virágot vinni a mártírok emléktáblájához, ahol az édesapja neve is olvasható. Nem járt túl gyakran, de az őszi ünnepek, a hosszúnap és a zsidó újév idején mindig. Ott volt azon a gyászistentiszteleten is, amelyen kis híján tragikus baleset történt. A zsinagóga zsúfolásig megtelt, még a kapuban is álltak, de ott, ahová a leszakadt csillár zuhant, véletlenül épp senki sem volt. Gimnazistaként az ablakon kinézve még látta az épületet – amikor lebontották, éppen nem volt a városban, egyetemista volt.
A Csongrád megye építészeti értékeit bemutató kötetben az áll: a makói neológ zsinagóga építésére 1907-ben írtak ki pályázatot. A legjobb tervet Baumhorn Lipót nyújtotta be – ő tervezte a szegedi zsinagógát is. Hét évvel később, 1914. szeptember 2-án avatták fel a tóra frigyszekrénybe helyezésével, s mint az épületet bemutató szócikk szerzője, Tóth Ferenc helytörténész, nyugalmazott múzeumigazgató megjegyzi, a falak festése szerencsésen illeszkedett a keleties ornamentikához. Az ablakok üvegfestményeit az Ószövetség ihlette. A II. világháborúban ugyan a kupola megsérült, de a helyi zsidóság szerint meg lehetett volna menteni, ezzel szemben az akkori városvezetés a lebontást szorgalmazta. Végül az Országos Izraelita Hitközség – anélkül, hogy a városban élő zsidókat megkérdezte volna – 1965-ben 500 ezer forintért eladta az épületet bontásra a Kossuth Termelőszövetkezetnek. A helyén épült fel a pártbizottság székháza – az épületegyüttesben most a városi rendőrkapitányság működik.
A városban egyébként a krónikák szerint 1740-ben telepedtek meg az első zsidók. Makót régen Kis-Jeruzsálemnek is hívták, olyan népes és színes izraelita közösség lakta – emlékezik a makói zsidóság hagyományait ápoló, egy nagy tiszteletnek örvendő rabbi nevét viselő Kecskeméti Ármin Egyesület vezetője, Urbancsok Zsolt levéltár-igazgató. Létszámuk a vészkorszakot követően lecsökkent, a rendszerváltás idejére pedig a hitközség is megszűnt. Ma nagyjából tucatnyira becsülhető a magukat izraelitának vallók száma. Az ortodox zsinagógát a teljes pusztulástól ugyan az utolsó pillanatban sikerült megmenteni, azóta is emlékhelyként működik, a neológ izraelita templom azonban már csak régi képeslapokon, albumokban létezik. Mivel jövőre lesz száz éve, hogy átadták, és ez az év egyben a holokauszt 70. évfordulója is, az egyesület úgy döntött, emlékjelet állít a neológ zsinagógának, egyúttal a valamikori közösségnek.
Ennek érdekében pályázatot fognak benyújtani, de adományokat is várnak a K&H BANK 10402829-50526565-52651005-ös számlájára. Urbancsok Zsolt megjegyzi: a városban néhány emléktáblát leszámítva semmilyen köztéri műalkotás nem őrzi a zsidóság emlékét, pedig fontos szerepük volt – a makói vöröshagymát is izraelita kereskedők tették világhírűvé.
