Áháre mot - Kedosim
Jom kipur: 05.09. 19:29 - 05.10. 20:39

ÖSSZEFOGLALÓ

Lorem ipsum dolor sit amet, consectetur adipiscing elit. Proin rutrum, sapien vel interdum faucibus, nunc tortor lacinia urna, id gravida lacus mi non quam. Integer risus lacus, dignissim ut diam quis, gravida rutrum justo:

  • Vestibulum blandit molestie lectus, sed porta erat congue at.
  • Aenean feugiat hendrerit massa eget eleifend.

További magyarázatok, a szakaszhoz kapcsolódó tartalmalnk a teljes szakasz oldalán találhatóak meg.

És örvendj mindama jónak, amit az Örökkévaló a te Istened adott

Jó szombatot, Shabat Shalom

A Mazsihisz honlapjának hír és információszolgáltatása most megszakad a szombat ünnepének tiszteletére! A péntek esti gyertyagyújtás időpontja Budapesten: 19:24 óra, az ünnep kimenetele: 20:29 óra.


Szombat ünnepén a zsidó népnek vallási törvényei értelmében nem szabad munkát végeznie, beleértve ennek a honlapnak a frissítését is. A frissítések szombat estétől folytatódnak, pár órával az ünnep kimenetele, 20:29 óra után.

A Tórából ezen a héten a ”KI TÁVÓ” heti szakaszt olvassuk fel zsinagógáinkban.

Egy gondolat az Heti szakaszból:
„De el ne térj mindamaz igéktől, melyeket én ma parancsolok, se jobbra, se balra, hogy járnál más istenek után, azokat szolgálván.” (Mózes 5. 28:14. ) Dr. Bernstein Béla fordítása.

Ki Távó – és lészen, mikor bemész az országba
(Mózes 5. 26:1-29:8.)

A hetiszakasz első része (egészen pontosan tizenegy verse) a zsengék bemutatásának parancsát részletezi. A micva a Szentély működésének idején volt érvényben, a három zarándokünnepen (Szukkot, Peszách, Sávuot) kellett teljesíteni.

Smot, Bemidbár, és Dvárim könyveiben egyaránt meg van említve, az utóbbiban többek közt ezt olvashatjuk: „végy zsengéjéből a föld minden gyümölcsének”(26:2). Ebből a pászukból tanulták bölcseink, hogy a zsengék bemutatásának kötelessége nem vonatkozik minden gyümölcsre, csak arra a hétre (búza, árpa, szőlő, füge, gránátalma, olívaolaj, méz/datolya), melyek Izrael földjének dicsőségét hirdetik.

A chidus, vagyis az újdonság ebben a szakaszban, melyről a Tóra korábban nem szólt az, hogy egy ünnepélyes szövegnek kellett elhangzani a kohénnak történő átadás alkalmával, melyben hálát ad az Ö-valónak, majd beszél Jákob Egyiptomba költözéséről, a szolgaság időszakáról, és a szabadulásról is. Több kommentár is úgy véli, hogy a micva fő célja visszaszorítani az emberek gőgösségét, megértetni, hogy nem hihetnek kizárólag saját kezeik erejében, tehetségükben, hanem tudniuk kell: az áldásokat a Teremtő juttatja számukra.

„De az Egyiptomiak rosszul bántak velünk”(26:6). Rabbi Mose ben Cháim Álsech a szöveget figyelmesen tanulmányozva észrevette, hogy ez a mondat akár úgy is fordítható: „rosszá tettek bennünket az egyiptomiak”. Véleménye szerint a „szolgaság hosszú évei alatt végzett kemény robotmunka kikezdte az emberek türelmét, megrendítette az egymás iránti megértés képességét”.

Azzal együtt, hogy a rabbik inkább szeretik hangsúlyozni őseink kitartását, hűségét, legalább annyira hihető, hogy a szolgaság évszázadainak nehezen orvosolható, negatív hatásai (is) voltak. „Nem hágtam át egyet sem parancsolataid közül és nem felejtettem el”(26:13). Nehezen elképzelhető, hogy valaki úgy teljesít egy parancsot, hogy elfelejtkezik róla, mestereink is sokallták a pászuk egymás mellett álló két állítását, de megtalálták valódi értelmét.

A Szfát Emet szerint igenis elképzelhető, hogy az ember a micváról elfelejtkezve teljesíti kötelességét abban az esetben, ha hiányzik a káváná (ebben az esetben: annak tudata, hogy isteni előírást hajt végre) a cselekedet mögül.

„És rád szállnak mindeme áldások és elérnek téged”(28:2). A szadilkovi Rabbi Mose Cháim véleménye szerint gyakran előfordul, hogy nem ismerjük fel mi a jó számunkra, sőt, néha mintha menekülnénk kínálkozó, pozitív kimenetellel kecsegtető lehetőségeink elől, ezért is mondta imájában Dávid király: „csak jóság és szeretet követnek engem életem minden napján”(Zsoltárok 23:6), azaz akkor is legyen így, ha éppen tévedésből nem ismerem fel a jót, mely a nyomomban jár.

Rabbi Mose Cháim úgy vélte, hogy a Tóra itt biztosítja az I-sten törvényeit megtartókat, hogy hiába menekülnek előle, a Teremtő segítségével előbb-utóbb rájuk talál a jó. „Áldott lesz a városban és áldott lesz a mezőn”(28:3).

A Talmudban (Bává Mecijá 107a) tanuljuk ezzel a verssel kapcsolatban: (mit jelent az, hogy) „áldott lesz a városban – legyen a házad közel a zsinagógához”. Rabbi Báruch Epstein értelmezte a talmudi kijelentést: „ha az ember otthona a zsinagóga közelében van, elég gyorsan odaérhet, hogy benne legyen az első tízben, és még ha százan is jönnek utána, akkor is nagyobb az ő jutalma”.

Darvas István rabbi / Forrás: OR-ZSE


Kapcsolódó cikkek

Categories:
Ezek is érdekelhetnek
********************
[pvt_monthly_toplist post_type="post" limit=3]
[pvt_weekly_toplist post_type="post" limit=3]
[pvt_daily_toplist post_type="post" limit=3]
Search toggle