Képes pokol
Forrás: Hírextra
Schőner Alfréd főrabbi A Pokol Traktátusa képekben című könyvét mutatták be pénteken a Magyar Zsidó Múzeumban, ahol egyidejűleg kiállítás nyílt a kötetben tárgyalt XVIII. századi nagykanizsai kódex szöveges rajzaiból.
A múzeumba fölérve a kiállítóterem falain rajzzal illusztrált szövegek fogadják a látogatót, némelyik olyan, mintha Marc Chagall, a világhírű, fehérorosz-zsidó születésű francia festő készítette volna.
Benedek István Gábor író köszöntőjében arra hívta föl a figyelmet, hogy a kötetet tekintheti az érdeklődő történelemkönyvnek, a zsidó vallás szertartásai tárának, földrajzi és ókori névtárnak Avicennától Homéroszon, Vergiliuson át Goethéig. A gyehennáról, a pokol tüzéről a közönség megtudhatta, hogy az elnevezés a Jeruzsálem melletti völgy nevéből keletkezett.
Schőner Alfréd főrabbi, az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem rektora elvégezte az ELTE művészettörténet szakát is. A most megjelent könyv alapja egyrészt a Nagykanizsai Hevrá Kadisá (Szent Egylet) kéziratos könyve és a szerző saját doktori értekezése, amelyet 1984-ben védett meg az ELTE Művészettörténeti Tanszékén.
Úgy tervezték, hogy ez a munka már 1990-ben megjelenik. A szerző a kéziratot 1989-ben lezárta, de a nyomda csődbe ment, a kézirat elveszett – mondta el az MTI-nek a főrabbi. Végül Drucker Tibor, a könyves szakma nagy alakja hosszú nyomozás után megtalálta a kéziratot, és Izsák Gábor, a Gabbiano Print Kiadó tulajdonosa gyönyörű, keményfedeles, színes albumban most megjelentette – tette hozzá Schőner Alfréd.
A zsidó művészet egy különös alkotását mutatja be a szerző: a Nagykanizsai Hevrá Kadisá XVIII. században keletkezett illusztrált könyvét – mondta Schőner Alfréd kötetéről Verebély Kincső néprajztudós, az ELTE Néprajzi Tanszékének vezetője.
A Nagykanizsai Zsidó Hitközséget az 1700-as években alapították és a Szent Egylet könyvét – előírásokat a halálról, a temetés rituáléjáról, az özvegyek és az árvák támogatásáig – 1792-től a XX. század első évtizedeiig használták.
A néprajztudós szerint a héber betűvel írt és kézzel illusztrált „hihetetlenül gazdag képi és díszítőgrafikai anyagot tartalmazó kötet nemcsak a magyarországi zsidó népies grafika, hanem az általában vett magyarországi népies grafika csúcsteljesítménye.”
Kiemelte, hogy a képek négyzetrácsos keretbe foglaltak. A kereteket, szegélyeket a korra és a tájra jellemző magyar népi hímzésminták töltik be, mint a keresztszemes varrás, a kékfestő vagy virágminták.
A könyv első része a tisztítótűz és a pokol rémségeit ábrázolja, míg a második rész a betegség, a haldoklás, a halál, a temetés témaköréhez tartozó jeleneteket, a zsidó népszokásokat ábrázolja.
Schőner Alfréd minden egyes fejezetet körültekintően leír, s az egész európai zsidó-keresztény művelődés- és művészettörténetet bevonja az értelmezés körébe – hangsúlyozta az MTI-nek Verebély Kincső.
A Pokol Traktátusa képekben című könyv fotóit és a Zsidó Múzeum kiállításának képeit Schäffer László fotóművész készítette.
