Két évük van a náci uszítóknak – börtönnel sújtanák a gyűlöletbeszédet
Forrás: Hírszerző
A tagállamok két évet kaptak arra, hogy átültessék saját jogrendjükbe a most elfogadott rasszizmusellenes EU-kerethatározat előírásait.
A rasszistákat és idegengyűlölőket a jövőben az EU összes tagállamában súlyos büntetéssel kell sújtani – döntöttek pénteken Brüsszelben az uniós igazságügyi miniszterek, a rasszizmus és idegengyűlölet elleni kerethatározat végleges elfogadásakor.
A tagállamok két évet kaptak arra, hogy átültessék a kerethatározat előírásait saját nemzeti jogrendjükbe. A kerethatározat értelmében a rasszista gyűlöletre vagy erőszakra izgató, szándékos és nyilvános kijelentések esetén egy és három év közötti szabadságvesztést kell kiszabni. Ehhez hasonlóan büntetendővé kell tenni, ha valaki „népirtás vagy emberiesség ellen elkövetett bűncselekmény megtörténtét tagadja vagy azt ártalmatlanként állítja be”. (Ezt szokták holokauszt-tagadásként emlegetni.)
A kerethatározat értelmében a gyűlöletre és erőszakra izgatás nem csupán verbális kijelentésekkel követhető el, hanem röplapok, képek, illetve más anyagok terjesztésével is, ha ez a tevékenység a fent említett szempontok valamelyike szerint megkülönböztetett embercsoport ellen irányul.
Mérlegelhetnek a tagállamok
A kerethatározat az egyes tagállamokra bízza annak eldöntését, hogy csak az olyan rasszista megnyilvánulásokat kívánják-e büntetni, amelyek ténylegesen veszélyeztetik is a közrendet, vagy pedig elégnek tartják a büntethetőséghez azt, ha a megnyilvánulás fenyegető, támadó jellegű.
Jacques Barrot, az Európai Bizottság igazságügyi kérdésekben illetékes alelnöke üdvözölte a dokumentum jóváhagyását. Kiemelte: a büntetendőnek nyilvánított cselekmények közvetlenül támadják az Európai Unió olyan alapelveit, mint a szabadság, a demokrácia, az emberi jogok és alapvető szabadságjogok, a jogállamiság tisztelete.
Itthon alkotmányt sértene?
A kerethatározat egyik pontja felmentést ad a tagállamoknak bizonyos előírások átvételének kötelezettsége alól, ha alkotmányos előírások akadályozzák azoknak a nemzeti jogrendbe való beillesztését – mondta Fazekas Judit szakállamtitkár, aki a magyar igazságügyi tárcát képviselte a tanácskozáson. A magyar alkotmány is olyan kitüntetett jogelvként kezeli a véleménynyilvánítás szabadságát, hogy nehéz lenne kiszélesíteni a büntetendő megnyilvánulások körét.
A jelenlegi magyar törvények szerint a holokauszt-tagadás nem büntetendő, és a gyűlöletre vagy erőszakra „izgatás” helyett is csak a szigorúbb kritériumot jelentő „uszítás” minősül büntetendőnek.
