Ne járj rágalmazóként néped között
Jó szombatot, Shabat Shalom!
A péntek esti gyertyagyújtás időpontja Budapesten: 19:20 óra, az ünnep kimenetele: 20:29 óra
A Mazsihisz honlapjának hír és információszolgáltatása most megszakad a szombat ünnepének tiszteletére! A péntek esti gyertyagyújtás időpontja Budapesten: 19:20 óra.
Szombat ünnepén a zsidó népnek vallási törvényei értelmében nem szabad munkát végeznie, beleértve ennek a honlapnak a frissítését is. A frissítések szombat estétől folytatódnak, pár órával az ünnep kimenetele, 20:29 óra után.
A Tórából ezen a héten az „ÁCHARÉ MOT és a KÖDOSIM” hetiszakaszokat olvassuk fel zsinagógáinkban.
Egy gondolat az Hetiszakaszból:
„Ne állj bosszút és ne tarts haragot néped fiai ellen, szeresd felebarátodat, mint tenmagadat” (Mózes 3. 19:18.).
ÁCHARÉ MOT (Mózes 3. 16-18.)
KÖDOSIM (Mózes 3. 19-20.)
„Szent lenköntöst öltsön fel, lennadrág legyen testén, lenövvel övezze fel magát és lensüveget tegyen fel, szent ruhák azok…” (16. 4). A főpap jom kippuri öltözékének négy darabját említi itt a szöveg. E ruhák színe fehér volt, erre emlékezve szoktunk kitlit viselni Jom Kippurkor.
Több magyarázattal is szolgálnak bölcseink arra nézve, hogy miért kellett fehér lenruhát felvennie a főpapnak. Az egyik szerint a szolgálattevő angyalokhoz válik hasonlatossá a viselője, mert írva van az egyik emberalakban megjelenő angyalról: „…egy férfi közöttük lenbe volt öltözve…” (Jechezkél 9:2.).
R Szimon, aki R. Jehosua nevében szólt más irányból kezeli a kérdést. Szerinte azon van a hangsúly, hogy a kohén gádol csak ezen a napon viselt fehér ruhát, míg az év többi napján aranyszínű volt az öltözéke. Ezen a napon azonban helytelen lett volna aranyba öltöznie, mert éppen az Aranyborjú vétke miatt kellett engesztelést kérnie az Ö-valótól, és miként a Talmud (Ros Hásáná 26a) fogalmaz: „Éjn kátégor náásze szánégor”, vagyis (néhány speciális esetet leszámítva) az ember vádlója (mármint az arany ebben az esetben) nem lesz a védője az Ö-való ítéletének meghozatalakor.
A félreértések elkerülése végett a Tóra pontosan kimondja: „Ezzel jöjjön Áron a Szentélybe…”(16:3), ami több utalást is tartalmaz. Az „ezzel” kifelezés számértéke 410, az Ö-való ezen a módon tudatta Mózessel, hogy az első Szentély éppen ennyi ideig lesz működőképes. A félelmetes napok Muszáf imájában Ros HáSáná és Jom Kippur napjain mondjuk az Unetáne Tokef kezdetű imádságot, melyben többek között ez is olvasható: „megtérés, ima és jótékonyság érvénytelenítik a nehéz végzést”.
Az ünnepi imakönyvek útmutatás gyanánt további három kifejezéssel egészítik ki a gondolatot, melyek az imádkozó emberrel tudatják, hogyan tudja gyakorlatban alkalmazni az előírást: (com, azaz böjt), (kol, azaz hang), (mámon, azaz pénz) segítségével megváltoztatható az ítélet.
Látható, hogy mindhárom kifejezés számértéke 136, összeadva azokat, 408-at kapunk, ami megegyezik a pászuk elején található (zot, ez) szó számértékével. Ebből tanuljuk, hogy nem kizárólag az Áron által bemutatandó áldozatokat szabályozza a pászuk, hanem azokat a teendőket is, melyek nem csupán a főpapra, hanem minden zsidóra vonatkoznak az ünnepi időszakban. „Szerezzen engesztelést a szentélyért, Izrael fiainak tisztátlansága miatt és elpártolásuk miatt, minden vétkeik szerint; így cselekedjék a gyülekezés sátorával, mely náluk van, tisztátlanságuk közepette.”(16:16).
Első olvasatra a főpap legfontosabb feladatát említi a mondat, Bál Sém Tov másra is felhívja a figyelmet: „nincs a fennhéjázásnál rosszabb tulajdonság. Az előttünk lévő pászuk is bizonyítja, hogy ezen emberi gyengeség minden más bűnnél súlyosabb megítélés alá esik. Írva van: „náluk van (a Bál Sém Tov kommentárja szerint az Ö-való) tisztátalanságuk közepette”. Erre vonatkozik bölcseink kijelentése: „még tisztátalanságuk idején is velük van a Sechina” (Jomá 56b). Ezzel szemben azt láthatjuk egy másik helyen (Szótá 5a): „a fennhéjázó, gőgös emberre mondja a Szent Áldott Ő: nem lakhatunk a világban ő és én, miként írva van: „Ki titkon megszólja felebarátját, azt megsemmisítem, a gőgös szeműt, és telhetetlen szívűt, őt nem viselem el” (Zsoltárok 101:5). Ne úgy olvasd, hogy őt (oto), hanem úgy: vele (ito).
És úgy tanultuk a Pszáchim traktatusban (66b): „a gőgös embertől, ha bölcs, eltávozik bölcsessége, ha próféta ő, eltávozik prófétai képessége.” “Tegye rá Áron a két kezét az élő bak fejére és vallja meg rajta Izrael fiainak minden bűnét és minden elpártolásukat minden vétkeik szerint, tegye azokat a bak fejére és küldje el egy kirendelt férfi által a pusztába” (16:21). A „kirendelt férfi” kifejezés fejtörésre késztette mestereinket.
Az „iti” szóban el van rejtve az idő kifejezés, ennek alapján Rásbám úgy fogalmazott: olyan embert küldtek az áldozati állattal, aki „kiismerte magát az utakon, a pusztákban, és szokás szerint, minden időben őt küldték”. A gondolatot folytatva Rádák írja: „bölcs embert (küldtek), aki képes volt megtenni mindent a maga idejében”. A Misna (Jómá 6:3) alapján: minden ember megfelelő volt arra, hogy elvigye (az áldozati állatot a pusztába), mégis, a szokásnak megfelelően jelentős kohénok, és nem iszráelek végezték el a feladatot.
A következő misna a „jákiréj Jerusáláim” (Jeruzsálem drágái) jelzővel illeti a bakot kísérőket, ami nem előkelő származásukra vonatkozik, hanem a szívükben lévő szeretetre és önzetlenségre, amely lehetővé tette, hogy Jom Kippur napján ne a Szentélyben tevékenykedjenek, hanem a szolgálat nehezebb módját vállalva a kies pusztába menjenek azért, hogy testvéreik bűneire engesztelést szerezzenek. „Szeresd felebarátod, mint tenmagad, én vagyok az Örökkévaló”(19:18).
E sokat idézett parancs mestereink szerint a Tóra legfontosabb előírásainak egyike, mivel számos más előírás betartásához szolgáltat alapot. Abból indultak ki, hogy ha valaki szereti felebarátját, akkor nem veszi el a pénzét, értéktárgyát, feleségét, egyszóval semmilyen módon nem károsítja meg.
Ráv Jehuda Ráv nevében egészen más oldalról közelített a micva mélyebb jelentésének vizsgálatakor: „tilos az embernek úgy megszentelni (feleségül venni) nőt, hogy még nem látta, nehogy valami megvetendőt találjon benne, és utálatossá legyen”, mert így könnyen áthághatja a fenti parancsolatot.
Rabbi Meir is hasonló következtetésre jutott: „aki hozzá nem illő nőt vesz el, öt tórai micvát hág át. „Ne állj bosszút, és ne tarts haragot”(19:18), „ne gyűlöld testvéredet (19:17), „szeresd felebarátod”, „éljen testvéred melletted”(25:36), ezen felül a sokasodás és szaporodás parancsát”.
Darvas István rabbi / Forrás: OR-ZSE
