Új életre kel Hitler tengerparti kolosszusa
Forrás: Múlt-Kor
A Balti-tenger partján, Rügen gyönyörű szigetén 4 és fél kilométer hosszan húzódik egy üdülő-monstrum, melynek ötlete egyenesen Hitler fejéből pattant ki. Az évtizedek óta hányattatott sorsú komplexum sorsa rendeződni látszik: a tervek szerint egy része hamarosan felújítva nyílik meg a látogatók előtt.
A gigászi nyaraló-komplexum célja az volt, hogy kifogja a szelet a szakszervezetek vitorlájából, lecsendesítse a szociális elégedetlenséget, és mindezzel a náci eszmék mellé állítsa a német munkásságot. Hitler feloszlatta a szakszervezeteket, és helyükbe létrehozta a Német Munkafrontot, melybe a dolgozóknak kötelező volt belépni. A náci irányítású „érdekvédelmi” szervezet útjára indította a Kraft durch Freude mozgalmat, melynek jelentése: az örömből fakad az erő.
A Kraft durch Freude még a maga hazugságaival és propagandisztikusságával is – visszatekintve – a modern tömegturizmus előfutárának is tekinthető, ha mégoly visszataszító eszme szolgálatában állt is. A tömeges üdültetés szolgálatába állított hatalmas nyaraló-komplexumok építése ugyanis rögtön a második világháború után indult meg szerte a világon.
A Prora méretei ma is elképesztőek: 8000 szobájában, egy időben 20 ezer ember lakhatott, s valamennyi szoba a tengerre nézett. Célja pedig egyértelmű volt: azért építették, hogy a katonák kiváló kondícióban indulhassanak a háborúba, a munkások pedig egyre többet és többet termeljenek a náci államnak.
A Prora építése 1936-ban kezdődött, ám a második világháború 1939-es kitörésekor, Lengyelország lerohanásakor megtorpant. Az 1937-es párizsi világkiállításon – amikor a németek még nem számítottak annyira szalonképtelennek – az épület még nagydíjat is kapott. Az építkezés 1943-ban teljesen leállt, és a komplexumot teljes egészében sohasem fejezték be. Az építmény aztán jelentős szerepet kapott a következő diktatúra, az NDK katonai lakásteremtési programjában is. Tovább a komplexum teljes történetéhez
A német újraegyesítés óta az épület a szövetségi kormányzat tulajdonába került. A náci állam munkásparadicsomának szánt Prora-komplexummal – csakúgy, mint a korszak más épületeivel vagy magának a német múltnak bizonyos elemeivel – a német kormány sokáig nem tudott mit kezdeni. Most azonban úgy tűnik végre gazdára talált az épületegyüttes, amivel párhuzamosan egy hatalmas nyaralóterületté változtatják a régiót.
Erre azután kerülhetett sor, hogy magánbefektetők, és a helyi kormányzat négy épületet megvásárolt. A közeli Binz városának polgármestere, Horst Schaumann szerint a jövő év elején megkezdődhetnek az építkezések is: a tartományi vezetés 14,4 millió euróból újítja fel az általa megvásárolt épületet, ahol egy youth hostelt rendeznek majd be, és ahová az első 500 látogató 2011-ben mehet majd pihenni. A beruházók a többi épületből kettőt szintén hotellé alakítanak, ennek tervezett költsége 80 millió euró lehet, míg a negyedik blokkból egy sport-, rendezvényközpont lesz majd, amelynek kialakítása 50 millió euróba kerülhet. Az egész építményben a tervek szerint 3000 embert szállásolhatnak majd el.
A terv kritikusai szerint mindez hatalmas felelőtlenség: a történészek szerint a kormány kiárusítja az örökséget, és botrányos, hogy szállodát építenek az emlékezés helyére. Egyesek szerint úgy tűnhet, „mintha most valósulna meg a nácik álma”.
