Sólyom véleményezésre küldte a gyűlöletbeszédről szóló törvényt
Forrás: Hírszerző
A törvény célja az lett volna, hogy a közösséget súlyosan sértő magatartás esetén a közösség tagja személyiségi jogi pert indíthasson.
Véleményezésre küldte szerdán az Alkotmánybíróságnak (AB) Sólyom László köztársasági elnök a gyűlöletbeszédről szóló törvényt. Az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök indítványára júniusban már megállapította, hogy az Országgyűlés által tavaly elfogadott, a polgári törvénykönyvet módosító törvény alkotmányellenes. A törvény célja az lett volna, hogy a közösséget súlyosan sértő magatartás esetén a közösség tagja személyiségi jogi pert indíthasson.
A most elfogadott törvény célkitűzése szintén az, hogy az egyének személyiségi jogaik védelme érdekében bírósághoz fordulhassanak abban az esetben is, ha a sértő magatartás nem közvetlenül őket, hanem olyan, nemzeti és etnikai hovatartozás, vallási meggyőződés vagy szexuális irányultság által meghatározott csoportot érint, amelynek ők is tagjai.
A köztársasági elnök szerint azonban a törvény a korábbihoz hasonlóan alkotmányellenes. Az Alkotmánybíróságnak írt indítványában Sólyom László kifejti: a törvény nem ad lehetőséget annak a kérdésnek a valódi mérlegelésére, hogy a jogaiban magát sértve érző személy valóban a tagja-e a sértett közösségnek, illetve hogy kellően szoros-e a viszonya az érintett közösséggel.
A törvény nem tisztázza az ehhez szükséges bizonyítási kötelezettségeket sem. Az államfő azt is kifogásolta, hogy a bíróság nem tudja a valóban sértett személyek esetében külön-külön mérlegelni a jogsérelem megtörténtét, mert az ügyet a csoport valamennyi tagja tekintetében, általánosságban kell megítélnie. Ez sérti az egyéni önrendelkezési jogot – áll a közleményben.
Az Országgyűlés a büntető törvénykönyvet februárban úgy módosította, hogy belevette a gyalázkodást, amit két év börtönnel büntettek volna. A polgári törvénykönyvet még tavaly novemberben módosította a parlament. Eszerint akkor is perelhetett volna bármelyik kisebbség egy-egy tagja, ha nem személyében sértik meg, hanem a csoport tagjaként tesznek rá megjegyzést. A köztársasági elnök mindkét javaslatra alkotmányos normakontrollt kért.
A gyalázkodás a taláros testület szerint azért nem alkotmányellenes, mert a szólás joga alapjog, ami minden embert megillet. Ez akkor sem korlátozható, ha mások érdekét, szemléletét, érzékenységét sértik vagy azok egyes emberekre nézve bántóak, lealacsonyítóak.
A polgári törvénykönyv úgy módosult volna, hogy a társadalmon belül kisebbségben lévők védelmében a sértőnek tartott megnyilvánulások miatt nem csak magánszemélyek, hanem szervezetek, illetve szervezetek nevében is perelhettek volna. A határozat szerint a módosítás ésszerű indok nélküli, alkotmányosan nem indokolható megkülönböztetést tartalmaz, ezért alkotmányellenes.