Lázár János: Fontos a szembenézés és a bocsánatkérés
Megtartotta alakuló ülését az Országházban csütörtökön a Magyar Holokauszt-2014 Emlékbizottság, amelynek feladata a magyar zsidóság deportálásának hetvenedik évfordulójáról történő megemlékezés előkészítése.
eml__kbizottsg_k__p.jpg
Fotó: Pelsőczy Csaba (kormany.hu)
A bizottság elnöke, Lázár János Miniszterelnökséget vezető államtitkár köszöntő beszédében azt mondta: a kormány azért hozta létre a testületet, mert kiemelten fontosnak tartja a szembenézést és a bocsánatkérést, amely a kommunista diktatúra alatt elmaradt, az elmúlt huszonkét évben pedig felemásra sikerült.
Mint mondta, az állam felelőssége ebben speciális, hiszen a szörnyű tettek elkövetői között voltak magyarok, de akik elszenvedték, mindannyian magyar honfitársak voltak.
Emlékeztetett arra: a zsidó szervezetek kezdeményezésének hatására döntött a testület létrehozásáról a kormány, a kabinet célja ugyanakkor nem az, hogy kijelölje a bizottság munkáját, azt akarja elérni, hogy civil kezdeményezések sokasága határozza meg a 2014-es megemlékezéseket. A legfontosabb feladatnak a fiatalok megszólítását tartja, de mint mondta, a tudomány világát is inspirálni kívánja a kabinet a múlt feltárásában, a zsidó szervezeteket pedig néhány vidéki, történelmi jelentőségű zsinagóga sorsának rendezésében támogatná.
Az emlékbizottság munkájában részt vesz többek között Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, Boross Péter volt miniszterelnök, a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság elnöke, Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, több zsidó szervezet vezetője mellett Feldmájer Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének (Mazsihisz) elnöke, Zoltai Gusztáv a Mazsihisz ügyvezető igazgatója, valamint az Egyesült Államok, Izrael, Németország és Ausztria budapesti nagykövete.
Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter azt kérte a bizottságtól, hogy munkája során ne csak a múltra koncentráljon, hanem arra is, hogy a múltból kiindulva hogyan taníthatók a felnövekvő nemzedékek.
Balog Zoltán arra hívta fel a figyelmet, hogy a nemzeti alaptantervben fontos szerep jut a holokauszt oktatásának, a tananyag kidolgozásában pedig jelentős támogatást nyújtottak a zsidó szervezetek. Jelezte, hogy ebből kiindulva a roma közösség történetének kidolgozásában is támaszkodik a tárca a cigány elit segítségére.
Feldmájer Péter (Mazsihisz) köszönetet mondott a kormánynak azért, hogy kezdeményezésükre létrehozta a bizottságot, mert, mint mondta, a Magyarországon élő mintegy nyolcezer holokauszt-túlélő számára fontos az együttérzés kinyilvánítása. Kirschner Péter, a Magyar Zsidó Kulturális Egyesület elnöke szerint 2014-ben minden településnek természetes módon kell múltja felé fordulnia. Arra is felhívta a figyelmet, hogy a deportálások a mai határainkon túl is zajlottak. Szabó György, a Magyar Zsidó Örökség Közalapítvány elnöke jelentősnek minősítette azokat a lépéseket, amelyeket a kormány tett a zsidóság irányába.
Boross Péter hívta fel a figyelmet, hogy a deportálások után hetven évvel, 2014 májusában Magyarországon választások lesznek, és arra kérte a pártokat, hagyják békén a megszentelt helyeket és ne mélyítsék mások fájdalmát.
Ilan Mor izraeli nagykövet hangsúlyozta elkötelezettségét a bizottság munkája iránt, és közölte, országa kutató intézete is készen áll a magyar kormány munkájának segítésére. Eleni Tsakopoulos Kounalakis, az Egyesült Államok nagykövete is elismerését fejezte ki a kormánynak és aktív részvételt ígért a bizottság munkájában, Michael Zimmermann, Ausztria nagykövete pedig a nemzetközi együttműködés szerepét hangsúlyozta a holokauszt feltárásában és az emlékezésben.
Gordon Gábor, „Az Élet Menete” Alapítvány elnöke azt nevezte fontosnak, hogy az embermentők munkáját a fiataloknak is bemutassák. Szita Szabolcs, a Holokauszt Emlékközpont ügyvezető igazgatója szintén az oktatást nevezte stratégiai iránynak és kezdeményezte, hogy a holokauszt oktatása a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tananyagának is a részévé váljon. (MTI)
