Az új debreceni vezetés egy év alatt több adományt kapott, mint a korábbi négy évben összesen
Szilágyi Iván Péter
Új(ra van) rabbi és lendület Debrecenben
Magyarország egyik legnagyobb lélekszámú, megyei jogú városában Debrecenben már az 1840-es évektől kezdve éltek zsidók. Az 1848-es forradalom során még nemzetőrök is kikerültek soraikból és a századfordulóra a helyi zsidóság száma meghaladta a tízezer főt.
Az egyik legnagyobb és legjelentősebb vidéki hitközség életében jelentős változások következtek be az elmúlt években. A közel tízévig regnáló, sokat bírált és kereszténydemokrata színekben (!) aktívan politizáló régi elnökség helyett új vezetőket választott a tagság. Horovitz Tamással, a Debreceni Zsidó Hitközség elnökével eredményeikről, változtatásaikról és arról beszélgettünk, hogy milyen Debrecenben zsidónak lenni.
Gyermekkoromtól kezdve kapcsolatba vagyok a debreceni hitközséggel, nagyszüleim révén egy nagyon régi és híres ortodox családból származom. Nagyszüleimmel, majd szüleimmel még a régi ortodox templomba jártunk. Nagyapám vallási vezetőként, míg édesapám egy ideig ügyvezető igazgatóként dolgozott a közösségben, amelynek életét jól ismeretem – kezdi interjúnkat a vallásos családból származó, agilis elnök.
Amikor elvállalta az elnöki posztot, eszébe jutott, hogy ezzel családi hagyományt visz tovább?
Ez egy nagyon érdekes kérdés. Édesapám sajnos néhány éve meghalt és amikor megválasztottak elnöknek arra gondoltam, hogy nekem kell tovább vinnem és építenem a közösséget azon az úton, amelyet ő megkezdett.
Mint mondta egészen fiatal korától kezdve végigkísérte a debreceni zsidó hitközség életét. Mennyiben különbözik gyermekkora debreceni zsidósága és a mostani közösség?
Nagy a különbség, sajnos… Gyerekkoromban még két hitközség létezett Debrecenben: volt egy ortodox és egy úgynevezett status quo hitközség. Mindkettő nagy létszámú, aktív zsinagógákkal büszkélkedhetett. Az idők folyamán azonban – mint minden kisebb és nagyobb vidéki városban – megfogyatkozott a zsidóság és a két hitközségből egy lett. A mai közösségben már senki sincs a régi ortodoxok közül, talán csak leszármazottaik. Célunk, hogy összefogjuk Debrecen és környéke zsidóságát.
Debrecenen kívül még mely települések tartoznak hitközségükhöz?
Hajdúszoboszló, Berettyóújfalu és még néhány kisebb város, falu tartozik ide. A legtöbb helyen már csak egy-egy vallását tartó zsidó ember maradt. Szeretnénk bekapcsolni őket közösségünk életébe.
Mivel foglalkozik magánemberként?
Építészmérnök vagyok és hosszú évek óta magánvállalkozóként dolgozom. Az általam vezetett cégek ingatlanfejlesztéssel, építőipari kivitelezéssel és ingatlanhasznosítással foglalkoznak.
Hogyan lett hitközségi elnök? Milyen állapotokat örökölt és min sikerült azóta változtatniuk?
Debrecenben – mint minden hitközségben – négyévenként választást tartunk. 2007-ben volt a legutolsó és a tagság soraiban erős és meghatározó volt a törekvés, hogy a hitközség vezetését meg kell újítani. Megválasztásunk után ezen megújulást sürgető hangok, kritikák alapján kezdtünk el többed magammal dolgozni, megpróbáltunk kialakítani egy stabil és működő hitközségi struktúrát, mivel a korábbi rendszer gazdaságilag nem úgy működött, ahogy kellett volna. Egy kicsit túlköltekeztek és mi úgy gondoltuk, hogy ennek véget kell vetni. Ugyanis ha most feléljük a hitközség vagyonát, akkor mi marad az elkövetkező évekre…?
Elődeik hogy élték fel ezt a vagyont?
Annak idején a Debreceni Zsidó Hitközség bizonyos ingatlanjainak ellentételezéseként kapott egy összeget, amelyet elődeink az évek során feléltek. Hozzá kell tenni, hogy hasznos beruházásokat is finanszíroztak belőle: átköltöztették és megújították konyhánkat és felújították a temetőt. Mi azonban úgy gondoltuk, hogy forrásainkat talán ésszerűbben is fel lehetett volna használni, olyan beruházásokba fektetve a pénzt, amelyek a hitközség további működését segítik és még bevételeket is hoznak.
Milyen változtatásokat hozott az új vezetés?
Első lépésként teljesen átalakítottuk a hitközség szervezeti felépítését, gazdasági mechanizmusát. Közösségünknek jelenleg nincs alkalmazásban lévő ügyvezető igazgatója és külön könyvelője, ezáltal a bérjellegű juttatásokat drasztikusan lecsökkentettük. Egy nagyon szűk keresztmetszetű, gazdaságos hitközséget próbálunk felállítani. Ez persze azt feltételezi, hogy az elöljáróknak komoly munkát kell végezniük, térítésmentesen, sőt saját zsebből finanszírozva költségeiket. Még utazási költségeiket sem téríti meg a hitközség. Sőt nagyon sok elöljárónk lehetőségeihez mérten anyagilag is támogatja közösségünket.
Korábban hogyan, milyen alapon számolták el a költségeket?
Igen nagyvonalúan, mindenféle kiadást hitközségi pénzből fizettek ki. Ezek persze jogos költségek voltak, de szerintünk egy zsidó vezetőnek hoznia kell a pénzt közösségébe, nem pedig kivinnie onnan. A régi, nagy zsidó vezetők a hitközségért és nem a hitközségből éltek… Ezt az elvet szeretnénk visszaállítani Debrecenben.
Debrecennek hosszú évekig nem volt rabbija. Mi a helyzet ezen a téren?
Az új vezetés egyik legfontosabb feladatának tekintette, hogy újra rabbija legyen Debrecennek. Ez egy régi vágy volt közösségünkben, de a korábbi években valamiért sosem tudtak itt stabilizálódni, hosszabb távon gyökeret verni a rabbik. Mi úgy gondoltuk, hogy a vallási élet rabbi nélkül nem működik, ezért megkerestük dr. Aser Erenfeld főrabbi urat, aki a 90-es években 2-3 évig már funkcionált rabbiként Debrecenben, közmegelégedésre végezve munkáját! Megkérdeztük tőle, hogy nem lenne a kedve visszajönni hozzánk. Szerencsénkre igent mondott és már az őszi nagy ünnepeken is részt vett. Reméljük, hogy még hosszú ideig velünk marad!
Mit kell tudni új vallási vezetőjükről?
Erenfeld főrabbi úr debreceni munkálkodása után bukaresti főrabbiként dolgozott, majd visszament Izraelbe és a Jeruzsálemi Egyetemen tanított. Nagyváradi születésű rabbink magyarul, románul és héberül is jól beszél. Mióta főrabbi úr itt van, a Debrecenben tanuló közel 400 izraeli diák sokkal nagyobb létszámban látogatja rendezvényeinket és a főrabbi úr által szervezett előadásokat.
Hitközségük hány emberrel áll kapcsolatban és ebből hányan látogatják rendszeresen a Pásti utcai zsinagógát?
A rendszeresen templomba járók létszámát tekintve az országos helyzethez hasonlóan mi sem állunk túl jól. Arra azonban büszkék vagyunk, hogy minden nap reggel és este is megvan a minjen. A nagyünnepek alkalmával pedig 300-500 fő látogatja istentiszteleteinket. Ezt az imponáló számot az izraeli diákok részvételének, aktivitásának is köszönhetjük.
Milyen szakokon tanulnak ezek a diákok?
Orvosi és fogorvosi szakon. A héber mellett angolul is tudnak és erre alapozva próbáljuk őket összehozni és ismertetni helyi fiatalságunkkal. Ebből a szempontból is jó, hogy közösségünk több fiatal tagja is beszél angolul.
Becslései szerint a területileg Önökhöz tartozó zsidóság hányad részét sikerül megszólítaniuk?
A helyi és környékbeli zsidóság 60-70 százaléka eljár rendezvényeinkre, elsősorban a kulturális jellegűekre. Nemrég rendeztük meg hagyománynak számító találkozónkat határon túli hittestvéreinkkel. Tervbe vett programjaink közül ki kell emelni a dr. Kardos Albert vers- és prózamondó emlékversenyt és a nemzetközi kántorkoncertet, amelyet a Zsidó Nyári Fesztivál keretében itt, Debrecenben is megtartunk.
Intézményrendszerükről mit kell, érdemes tudni?
Nagyon büszkék vagyunk konyhánkra, amely főrabbi úr vezetésével teljesen megújult az utóbbi időben. Glatt kóser konyhánkban bárki – beleértve a külföldről érkező, szigorúan vallásosakat is – jó szívvel étkezhet. Finom, ízletes ételeink igen népszerűek és sok visszatérő vendégünk van. Azon tagjainknak akik már nem tudnak eljárni éttermünkbe, kiszállítjuk az ételeket. A rituális fürdőt, azaz a mikvét is sikerült felújítanunk egy debreceni család adományának köszönhetően. Megfelel a vallási előírásoknak és sokan látogatják.
Milyen rendszeres programjaink vannak?
Főrabbi úr az esti ima előtt minden nap előadást tart, kultúrtermünkben pedig különböző rendezvényeket szervezünk. Ifjúsági szervezetünket is folyamatosan erősítjük és támogatjuk, amely nagyon ránk fér, ugyanis elsősorban idősek látogatják imáinkat.
Meg kell még említeni az Idősek Klubját, amelyet még prof. Kulcsár András alapított. A klub nagyon hatékony és jól működik, időseink rendszeresen látogatják, ahogyan mi is azon tagjainkat, akik már nem tudnak eljárni rendezvényeinkre. Rendszeres orvosi vizsgálatok, klub délutánok, különböző foglalkozások és ingyenes internet lehetőség áll tagjaink rendelkezésére. Főrabbi úrnak köszönhetően igen szorosak a kapcsolataink a nagyváradi zsidó hitközséggel, főként az ottani fiatalsággal, akikkel igen szorosan együttműködik ifjúsági szervezetünk és a nagy ünnepeket is közösen tartjuk meg.
Tagjaik mennyire adakoznak?
Az új elnökség működésének első évében több adományt kapott mint a korábbi négy év alatt összesen. Étkezési és-szociális támogatásban részesítjük rászoruló tagjainkat. Mind az önkormányzattal, mind a Mazsihisz-el jó a kapcsolatunk: ügyvezető igazgató úr és elnök úr is biztat és messzenőkig támogat bennünket.
Debrecen azon kevés magyar városok egyike, amelyeknek van izraeli testvérvárosa.
Rishon le Zionnal van testvérvárosi kapcsolatunk, amely az utóbbi években gyakorlatilag nem működött. Ezen feltétlenül szeretnék változtatni, meg fogom keresni polgármester urat és egy izraeli látogatást is tervezünk.
Milyen Debrecenben zsidónak lenni?
Köszönhetően a város vezetőségének és Kósa Lajos polgármester úrnak, városunkban nem jelentős probléma az antiszemitizmus. Létezik, de nem nagy és aggasztó mértékben. Nagyon pozitív dolog, hogy polgármester úr nem adott lehetőséget és helyt a Magyar Gárdának. Debrecenben a jobboldal és a magyar politikában jelen lévő szélsőjobb nem működik együtt és remélem, hogy ez így marad a jövőben is!
