Jorcajt és befektetés: A zsidó gyökerek nyomában
Interjú Freund Jenővel
Freund Jenő, a Miskolci Ortodox Izraelita Hitközség elnöke. Freund úr, kérjük mutatkozzon be olvasóinknak. Milyen családi indíttatással jutott a hitközségi elnöki tisztségig és milyen célok motiválják munkájában?
Freund Jenő vagyok, 61éves üzletember. Sátoraljaújhelyen születtem vallásos orthodox zsidó családban. Szüleim és nagyszüleim nagy hangsúlyt fektettek az ősi tradíciók megtartására. 1972-ben kerültem Miskolcra, ahová nősültem. Feleségem családja szintén mélyen vallásos, így lehetett az apósom az orthodox hitközség saktera, aki nagy közmegbecsülésnek örvendett. Húsz évvel ezelőtt kértek fel az elnöki posztra, amit édesapám emlékére fogadtam el. Édesanyám a kóser konyhának volt a /mesgiah/ felügyelője és vezetője, egészen haláláig. Az elmúlt húsz évben szoros kapcsolatot építettem ki a város vezetésével, orthodox hitközségként nevünk a világ minden táján jól cseng. Az elmúlt években a hitélet fenntartása volt fő célom, amely az imák és ünnepek megtartásával sikeresnek bizonyul.
Észak-Magyarország a szocializmus évtizedeiben a magyar nehézipar bástyája volt. Ez az iparág az elmúlt évtizedben fokozatosan leépült, mára szinte teljesen eltűnt. Mégis, a statisztikák azt mutatják, hogy mára ez Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő régiója. Mi a hajtóerő?
Észak- Magyarország gazdasági hajtóereje az olcsó munkaerőben és a kihasználatlan természeti és kulturális értékekben van. Most kezdik felfedezni azt a rengeteg forrást, amelyek támogatást nyernek gazdasági, turisztikai befektetések által. Ez a régió lett az átmenet a régi szocialista országok és az Európai Unió országai között.
Ön sikeres üzletember, jól ismeri a régió gazdasági adottságait. Melyek azok a területek, amelyeket ajánlaná a külföldi befektetők számára?
Leginkább a vallási turizmust emelném ki, amely évtizedek óta egyre nagyobb publicitást nyer nem csak Európában, hanem a világ minden területén. Egész Magyarországon, például nagyon sok csodarabbi sír és emlékhely található, ahová minden évben több tízezer vallási vezető és azok hívei zarándokolnak el. Ezek az emberek nagy befolyást gyakorolnak mind gazdasági, mind politikai téren azokban az országokban, ahol a közösségük van. A zsidó vallásban nagyon fontos a szülők, rokonok, a gyökerek és a tanítók emlékeinek ápolása. A zsidó identitás és hagyomány csak így adható át autentikusan. Ezek a vallási vezetők szüleik emlékére segítséget nyújthatnak az adott településeknek, ahol ezek az emlékhelyek találhatóak. A régió helyzetét ismerve a legnagyobb segítség a munkahelyteremtés, amelyet minden egyes helyen tárt karokkal várnak.
A Shoá 600,000 magyar zsidó pusztulásához vezetett, közülük sokan épp innen, Magyarország északi megyéiből származtak. A szerencsések túlélték a borzalmakat, a még szerencsésebbek még időben elhagyták az országot és a világ boldogabb felén találtak új hazát. Miért gondolja, hogy körükben, illetve leszármazottaik között akár üzleti érdeklődés is lehet azon ország iránt, amely annak idején eltaszította őket magától?
A Shoá alkalmával valóban, szinte megszűntek Északkelet- Magyarország zsidó vallású közösségei, ám a megmaradtak őrzik azt a hagyományt, amely egyedülálló és vissza nem hozható. Az itt élők szinte túlélik a 20. századot évezredes tradícióikkal, amelyet csodálnak a világ nagy zsidó közösségei. A miskolci közösség kiharcolta és megtartotta azt a bizalmat, amelyet a külföldi orthodox hitélettől elnyert. A vezetők, akik hangsúlyozom, nem pusztán vallási befolyással rendelkeznek, bíznak javaslatainkban és hozzáértésünkben, megkeresésükkel egy óriási tőkebeáramlást indukálhatunk. Elérésük és a kapcsolattartás kizárólag a zsidó vallás ősi szokásainak betartásával lehetséges.
Az interjú eredetileg a Canadian Jewish News angol nyelvű hetilapban jelent meg, közölt anyagunk annak a fordítása
