Bezáródtak a mélység forrásai…
Jó szombatot, Shabat Shalom
A péntek esti gyertyagyújtás időpontja Budapesten: 17:30 óra, az ünnep kimenetele: 18:33 óra.
A Mazsihisz honlapjának hír és információszolgáltatása most megszakad a szombat ünnepének tiszteletére! A péntek esti gyertyagyújtás időpontja Budapesten: 17:30 óra.
Szombat ünnepén a zsidó népnek vallási törvényei értelmében nem szabad munkát végeznie, beleértve ennek a honlapnak a frissítését is. A frissítések szombat estétől folytatódnak, pár órával az ünnep kimenetele, 18:33 óra után.
A Tórából ezen a héten az „NOÁH” hetiszakaszt olvassuk fel zsinagógáinkban.
Egy gondolat az Hetiszakaszból:
„És bizony véreteket lelketek szerint számonkérem, minden élő lény kezéből számonkérem azt; és az ember kezéből, mindenki testvérének kezéből számonkérem az ember lelkét ” (Mózes 1. 9:5.) Dr. Bernstein Béla fordítása
Noáh – Ezek Noé nemzetségei
(Mózes 1. 6:9-11:32.)
A heti tórai olvasmány főszereplőjéről már születése idején kiderült, hogy fontos szerepet fog betölteni az emberiség történelmében. Édesapja, Lemech a következőket mondta: „ez hoz számunkra pihenést munkánkban és kezünk fáradalmában, a földön, melyet elátkozott az Örökkévaló”(5:29).
A héber kifejezés (jenáchámenu), melyet „pihenést hozónak” fordítottunk ezen a helyen, akár a „vigasztal minket” fordítást is kaphatná, ebben az esetben viszont nem lenne teljesen érthető, hogy miért a Noách (pihenés) és miért nem a Menáchem (vigasztaló) nevet adta gyermekének Lemech.
Rási is érezte, hogy a névadás magyarázatra szorul, ezért leírta, hogy Noé volt az első ember, aki olyan eszközöket tudott készíteni, melyek segítségével az I-sten átkával sújtott föld megművelhetővé válhatott. Emlékeztetőül, az átkot Ádám kapta, miután evett a tiltott gyümölcsből: „átkozott legyen a föld miattad, fáradalommal egyél belőle életed minden napján át. Tövist és kórót növesszen neked és edd a mező füvét. Arcod verejtékével edd a kenyeret, míg visszatérsz a földbe, mert abból vétettél, mert por vagy és a porba térsz vissza”(3:17).
Későbbi bölcseink szerint elterjedt hagyomány volt, hogy az átok csak addig van érvényben, míg az első ember (ádám hárison) életben van és Noé volt az első, aki már Ádám halála után született (126 évvel, 1056-ban), ezáltal valóban ő lehetett (volna?) az, aki a hosszantartó, nehéz időszakot követően pihenést hoz az embereknek.
Noéval kapcsolatban gyakran felmerül a „relatív cádik” fogalma, megoszlanak a vélemények a tekintetben, hogy csupán kora alacsony erkölcsi színvonalának köszönhetően érdemelte ki a cádik jelzőt, vagy éppen fordítva: különösen nagy teljesítmény az övé, mert a legnehezebb időkben is képes volt igaz ember maradni. Akik kevésbé szimpatizálnak személyével, azt vetik a szemére, hogy bár százhúsz esztendőt kapott I-stentől a bárka építésére, nem használta ki elég hasznosan az időt, igaz ugyan, hogy megépítette az emberiség túlélésének zálogát jelentő bárkát, de egyáltalán nem volt hatékony nemzedéke megtérítésének tekintetében, sőt ami nagyobb bajnak tűnik, nem is imádkozott értük.
Ez utóbbi védhetetlen, de a megtérítéssel kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy nagyon nehéz helyzetben volt. A későbbi korok mesterei találóan állapították meg: „miként micva az embernek véleményt mondani ott, ahol meghallgatják, ugyanúgy micva nem elmondani olyan helyen, ahol nem hallgatják meg”.
Nehéz elképzelni, hogy Noé szavainak figyelmet szenteltek volna olyan emberek, akikről I-sten így nyilatkozott: „megtelt a föld erőszakossággal általuk; azért íme én megrontom őket a földdel együtt” (6:13), és legalább ennyire valószínűtlen, hogy azon kortársainak, akik érdeklődtek nála a bárka építésének okáról, ne mondta volna meg az igazat.
Ha a hatalmas bárka építése nem tűnt fel, akkor igazán nincs miről beszélni. Elképzelhető, hogy nem találta az emberekkel való sikeres párbeszéd kulcsát, de ezért elmarasztalni nem lehet, gondoljunk bele, hogy Mózes, aki Noénál feltétlenül magasabb szinten volt, hány alkalommal került a támadások kereszttüzébe, kizárólag azért, mert nem a nép pillanatnyi vágyával összhangban cselekedett.
Nehéz dolog hatásos kritikát megfogalmazni, ha rosszindulatból történik, nem lesz hatásos, ha jóindulatból, akkor nem biztos, hogy pontosan kerül kimondásra.
Darvas István rabbi / Forrás: OR-ZSE
