Német belügyminiszter: az antiszemitizmus ellen neveléssel és felvilágosítással kell küzdeni
Többet kell tenni az antiszemitizmus ellen, és mindenekelőtt neveléssel, felvilágosítással kell küzdeni a demokráciát is fenyegető zsidógyűlölet visszaszorításáért – mondta szerdán a német belügyminiszter a Bundestagban.
A német törvényhozás alsóházában azt a jelentést vitatták meg, amely szerint az ország lakosságának húsz százalékánál észlelhető lappangó antiszemitizmus.
Hans-Peter Friedrich hangsúlyozta: az antiszemitizmus nemcsak a zsidóságot, hanem a demokratikus államberendezkedést is veszélyezteti, ezért aktív állami szerepvállalásra van szükség. Elsősorban szakoktatókat, trénereket kell kiképezni, akik felvilágosítással segíthetik a közösségeket az antiszemita gondolkodásmód terjedésének feltartóztatásában, az egész társadalmat fenyegető eszmék leküzdésében.
Az első úgynevezett antiszemitizmus-jelentés tavaly év végén mutatták be. A legnagyobb ellenzéki erő, a szociáldemokraták kifogásolták, hogy a jelentés csak majdnem egy évvel elkészülte után került a Bundestag plénuma elé. A „rémisztő állapotokat” feltáró vizsgálat „jóval nagyobb figyelmet érdemelt volna” – mondta Wolfgang Thierse, a Bundestag alelnöke, a szociáldemokraták vezérszónoka. Az ugyancsak ellenzéki Zöldek azt emelték ki, hogy a kormány nem vonta le a jelentésből adódó következtetéseket.
A 210 oldalas dokumentumot egy független szakértői testület készítette a kormányzat megbízásából. A szakértők kutatási jelentésükben megállapították, hogy a zsidóellenesség szélsőjobboldali körökben jelentkezik a leginkább látható módon, és e szubkultúráknak az antiszemitizmus az egyik fő összetartó eleme. Ugyanakkor a zsidóellenesség korántsem elszigetelt, csak a társadalom szélsőséges elemeire jellemző jelenség, hanem a középrétegekben is megmutatkozó nézet. Ezt mutatja például, hogy minden hatodik német egyetért azzal az állítással, hogy a zsidók túl nagy befolyással rendelkeznek Németországban, és a reprezentatív felmérésekben megkérdezettek csaknem 40 százaléka szerint a zsidók igyekeznek előnyt kovácsolni az őket ért üldöztetésekből.
Mindent egybevetve a német lakosság ötödére jellemző a látens antiszemitizmus – állapította meg a jelentés. A kutatók hiányolták az antiszemitizmus visszaszorítását előirányzó állami, kormányzati stratégiát, és kifogásolták, hogy nem biztosított az ilyen jellegű projektek hosszú távú finanszírozása.
Nemzetközi összehasonlításban Németország a maga húszszázalékos látens antiszemita arányával a középmezőnyben foglal helyet. E besorolás oka „nem utolsó sorban az, hogy Lengyelország, Magyarország és Portugália (…) szélsőségesen magas értékeket ér el” az antiszemitizmust vizsgáló felmérésekben – áll a Bundestag és a szövetségi belügyminisztérium honlapján publikált jelentésben.
A Bundestag 2008-ban – a kristályéjszaka néven elhíresült 1938. novemberi zsidóellenes erőszakhullám 70. évfordulóján – szólította fel a kormányzatot a független szakértői testület felállítására, és az erről szóló határozatot valamennyi frakció támogatta. A 2009-ben létrehozott, tíz tekintélyes kutatóból álló testület feladata, hogy rendszeres időközönként megvizsgálja az antiszemitizmus elterjedtségét, és tegyen javaslatokat a jelenség visszaszorítását célzó erőfeszítésekre.
