A Katolikus-Zsidó Kapcsolatok Nemzetközi Bizottságának nyilatkozata
A Katolikus-Zsidó Kapcsolatok Nemzetközi Bizottsága (ILC) – amely a Szentszék Zsidókkal való Kapcsolatokért Felelős Bizottságának és a Vallásközi Kapcsolatok Zsidó Nemzetközi Szervezetének (IJCIC) közös fóruma – november 9. és 12. között Budapesten tartotta huszadik találkozóját.
Az ILC találkozó, amely immár második alkalommal került megrendezésre Közép-Kelet Európában, két házigazdája a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia és Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége volt. Az előző közép-európai találkozón, amelyet 1990-ben Prágában rendeztek meg, a résztvevők közös állásfoglalást tettek közzé, amelyben az antiszemitizmust Isten és az emberiség elleni bűnnek minősítették. A jelen konferencián a vallás társadalomban betöltött szerepéről és a zsidó-katolikus kapcsolatok kelet-európai helyzetéről folytattak megbeszéléseket.
A katolikus-zsidó párbeszédet növekvő barátság és közös egyetértés jellemezte az elmúlt évtizedekben, ami lehetővé tette, hogy igazságosságon és bizalmon alapuló légkör alakulhasson ki. Ezáltal a katolikus-zsidó párbeszéd a remény jele, és inspiráció lehet zaklatott világunkban. A barátság és az egymás iránti törődés új szellemisége fontos értékek, amelyeket felkínálhatunk társadalmunknak. Ennek egyik jeleként első alkalommal vett részt katolikus és zsidó fiatalok egy-egy csoportja – akik már az ILC találkozó előtt néhány nappal megkezdték munkájukat –, a rendezvényen teljes jogú delegáltként. A találkozó magyarországi helyszíne a szervezet azon törekvésére utal, hogy Közép- és Kelet-Európában erősítsék a katolikus-zsidó kapcsolatokat.
Magyarországon – és különösképpen Budapesten –, a katolikus és a zsidó közösségek látványos újjászületésüket élik a kommunista rendszer után, ez még inkább természetessé tette a helyszínválasztást.
A találkozó a Soát megelőző „Kristályéjszaka” hetvenedik évfordulóján, november 9-én, megemlékezéssel kezdődött. Felszólalt Dr. Erdő Péter bíboros, Magyarország prímása és Dr. Feldmájer Péter, a Mazsihisz elnöke. Az eseményen idézték XVI. Benedek pápa megindító gondolatait.
A hivatalos nyitóünnepségen a Budavári Palotában beszédet mondott Walter Kasper bíboros, a Szentszék Zsidókkal való Kapcsolatokért Felelős Bizottságának elnöke, David Rosen rabbi, az IJCIC elnöke, valamint Erdő Péter bíboros és Feldmájer Péter.
Az ILC első ülésén – Vallás a civil társadalomban címmel –, előadást tartott Schweitzer József nyugalmazott főrabbi, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem volt rektora, valamint Theodore McCarrick bíboros, Washington örökös érseke. Schweitzer rabbi előadásában, amelynek középpontjában a magyar zsidó közösség elmúlt ötven éve állt bemutatta a küzdelmet, amellyel mindkét közösségnek szembe kellett néznie annak érdekében, hogy vallásos közösségeket tudjon fenntartani olyan időkben, amikor a polgári társadalomban ennek nyilvános kifejezése nem volt kívánatos. McCarrick bíboros a társadalomban jelen lévő vallásos intézmények előnyeiről szólt – beleértve a transzcendens erkölcsi értékeket, a jótékonysági munkát, a médiában megjelenő kulturális értékeit – az Egyesült Államok jelenkori társadalmát hozva példaként.
A zsidó és katolikus vallás komoly kihívásokkal néz szembe a szekularizált társadalomban. A vallási értékek ma már nem mindenki számára elfogadottak, bár továbbra is döntő fontosságúak az egyén és a társadalom jóléte szempontjából. Minden társadalomnak tisztelnie és védelmeznie kell az emberi méltóságot és az emberi jogokat. Az ILC elismeri a képviseleti demokrácia pozitív értékeit, ugyanakkor hangsúlyozza az állam felelősségét a közösségek védelmezésében a szélsőségekkel szemben, beleértve az érzéketlenséget a vallási és erkölcsi hagyományok értékei iránt. A Bizottság vallási vezetői arra hívják a két vallás követőit, hogy vállaljanak szerepet a tisztelet és a közös egyetértés előmozdításában. A vallás szabadságát az egyének és a közösségek számára is biztosítaniuk kell az egyházi és a polgári hatóságoknak. Katolikusoknak és zsidóknak erkölcsi kötelezettségük demonstrálni a vallásos felelősséget a táradalomért, és a jövő generációját a vallásos értékekre oktatni. Ez különösen fontos a mai időkben, amikor idegengyűlölő, rasszista és antiszemita megnyilvánulások jelennek meg Közel-Kelet Európa különböző részein. Az ILC továbbra is elítéli a vallásilag motivált erőszakot, és különös figyelmet szentel a keresztények elleni kirohanásoknak Indiában és Irakban, valamint a Közép-Keleten megjelenő antiszemita megnyilvánulásoknak.
A második nap középpontjában a kelet-európai zsidó-katolikus kapcsolatok jelen helyzete állt. A lengyelországi Stanislaw Krajewski a zsidók és katolikusok szociológiai összefüggéseiről beszélt Közép-Kelet Európában, majd Schanda Balázs professzor átfogó képet adott arról a jogrendszerről, amelyben ezek működnek. Schőner Alfréd rabbi, az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem rektora a magyarországi zsidóságról tartott előadást. Ezt követően az ILC résztvevői megtekintették a magyar zsidó és katolikus történelmi nevezetességeket.
Az est folyamán megemlékeztek Izrael Állam megalapításának 60. évfordulójáról, amelyet a Mazsihisz és Izrael Állam Magyarországi Nagykövetsége szervezett. Az eseményen felszólalt Aliza Bin-Noun Izrael Állam nagykövete, Walter Kasper bíboros és Mordechai Piron rabbi, az IJCIC elnöke.
A konferencia utolsó napján aktuális kérdésekről esett szó, munkacsoportokban a közös feladatokról, oktatási kérdésekről és a katolikus-zsidó kapcsolatok új vezetői generációjának felkészítéséről folytattak megbeszéléseket.
A munkacsoportok beszámolói alapján említésre méltók azok a kezdeményezések, amelyek az IJCIC és a Szentszék ortodox keresztény partnereit, valamint a marokkói muszlim liga tudósain keresztül az iszlám képviselőit is bevonná a közös munkába. Az oktatási albizottság javasolta, hogy közösen segítsék a tudás elterjedését, a vallások közötti párbeszédet, valamint a zsidó és katolikus ifjúsági vezetők csoportjának munkáját az ILC 2009 júniusában Castel Gandolfóban megrendezendő találkozóján.
A jelenlegi gazdasági válság felhívja a figyelmet az emberiség egységének és összekapcsolódásának fontosságára. A mostani krízisért nem okolható egyetlen vallási, gazdasági, társadalmi vagy nemzetiségi csoport sem. A Katolikus-Zsidó Kapcsolatok Nemzetközi Bizottságának tagjai különös aggodalmukat fejezik ki a közösség legszegényebb tagjai, kiváltképp a szegények iránt, akik a legtöbbet szenvedik el a gazdasági környezet drámai változása miatt. Törekednek arra, hogy eljuttassák hozzájuk a remény üzenetét, amely mindenkit arra hív, hogy újra és újra elkötelezze magát a gazdasági igazságosság és az emberi szolidaritás irányában.
(Mazsihisz)
